Vlagyimir Putyin két napos hivatalos látogatásra érkezett Újdelhibe, ahol Narendra Modi személyesen fogadta a repülőtéren. A program csúcspontja az volt, hogy az ünnepélyes tárgyalások után Modi saját otthonában ültette le vacsorához az orosz elnököt – Putyin ezt kifejezett figyelmességnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy a megbeszélések „baráti és konstruktív” légkörben zajlottak.
A gesztusok üzenete világos: India továbbra is „különleges, privilegizált stratégiai partnerként” kezeli Oroszországot, függetlenül attól, milyen nyomás éri kívülről.
2030-ig szóló program és a 100 milliárdos cél
A Hyderabad House-ban tartott tárgyalásokon a felek 2030-ig szóló gazdasági együttműködési programban állapodtak meg. A cél, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérje az évi 100 milliárd dollárt, elsősorban energia-, nyersanyag- és ipari projektekre építve.
Putyin szerint a két ország gyors ütemben tér át a nemzeti valutákra, az elszámolások 96 százaléka rúpiában és rubelben zajlik. A felek emellett az Eurázsiai Gazdasági Unió–India szabadkereskedelmi övezet lehetőségét is vizsgálják, ami tovább erősítené az orosz–indiai ellátási láncokat.
Bejelentették egy nagy gyógyszergyár felépítését Oroszországban indiai részvétellel, valamint az RT India sugárzásának megkezdését, amely Putyin szerint „objektív képet” ad majd Oroszországról az indiai nézőknek.
Importhelyettesítés és technoszuverenitás
Az orosz elnök látványosan példaként állította India útját a saját gazdasági politikusai elé. Kiemelte, hogy az indiai GDP tíz év alatt közel a kétszeresére nőtt, vásárlóerő-paritáson pedig két és félszeresére, és hogy a „Make in India” program segítségével Újdelhi megerősítette technológiai szuverenitását.
Putyin nyíltan kimondta: Oroszország „érdeklődéssel tanulmányozza” India tapasztalatait, és ezeket felhasználja saját importhelyettesítési és lokalizációs programjaihoz. Szerinte az indiai feldolgozóipar, IT-szektor és gyógyszeripar ma a világ élvonalába tartozik – ez egyszerre tiszteletadás Modi politikájának és burkolt bírálata a Nyugat-központú globalizációnak.
Bankok, befektetők, olaj és infrastruktúra
A politikai döntések mögött gyorsan épül a pénzügyi-infrastrukturális háttér is. A RFPI és az indiai Yadu konszern közös befektetési platformot hoz létre, amely biotechnológiai, zöldenergia-, ingatlan-, agrár- és LNG-logisztikai projekteket finanszíroz majd; az első pilotprojektek már a következő hónapokban elindulhatnak.
Ezzel párhuzamosan a Gazprombank és az Alfa-Bank engedélyt kért az indiai jegybanktól helyi fiókok nyitására, részben azért, hogy hatékonyabban kezeljék az orosz olaj indiai finanszírozását és a növekvő kereskedelmi forgalmat.
A VTB külön sémát javasolt az olajelszámolásokra: a kifizetések indiai felhatalmazott bankokon keresztül történnének rúpiában, majd a VTB indiai és sanghaji egysége „zárt körben” rúpiáról rubelre és jüanra váltana. Ez enyhítené a több tízmilliárd dollárnyi „beragadt rúpiaproblémát”, és jobban összekapcsolná az orosz–indiai–kínai háromszöget.
A nyugati nyomás nem működött
Miközben Washington és európai szövetségesei – különösen Trump második adminisztrációja – szankciós fenyegetésekkel és diplomáciai nyomással igyekezett visszaszorítani az orosz–indiai energetikai együttműködést, Újdelhi a gyakorlatban az ellenkező irányba mozdult. India ma az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlója, és láthatóan nem hajlandó feladni a számára előnyös árakat és kockára tenni az ellátásbiztonságot.
A mostani látogatás üzenete egyértelmű: Oroszország és India intézményesíti hosszú távú együttműködését – 2030-ig szóló programmal, közös gyárakkal, bankfiókokkal és befektetési platformokkal. A királyi gesztusokkal megtámogatott újdelhi vizit után nehéz mást mondani, mint hogy a kétoldalú kapcsolat erősebbnek tűnik, mint valaha, és a „globális Dél” saját háború utáni rendjét már nem a Nyugat határozza meg.
