Katar és a miszrátai szabadkereskedelmi zóna
Líbia – pontosabban a Tripoliban működő Nemzeti Egységkormány – katari segítséggel épít ki egy szabadkereskedelmi övezetet a Földközi-tenger partján fekvő Miszráta városában.
A beruházásról Abdulhamíd Dbeibá, a líbiai Nemzeti Egységkormány miniszterelnöke írt alá egy stratégiai partnerségi megállapodást sejkh Mohammed bin Abdulrahmán ál Száni katari miniszterelnökkel.
Az egyezmény értelmében a két ország közösen építi fel a „Miszráta Szabadkereskedelmi Zónát”. Ehhez komoly fejlesztéseket kell végrehajtani a miszrátai kikötőben, melyeket katari, olasz és svájci vállalatok fognak megvalósítani.
A tervek alapján a jelenleg 2500 hektáros területen működő miszrátai kikötőt 20 000 hektárra szeretnék bővíteni. Jelenleg ez a kikötő bonyolítja le Líbiában a konténerben érkező áruk forgalmának 60–65 százalékát. A bővítés után azonban egy jelentős „mediterrán kereskedelmi csomóponttá” válhat.
A projekt célja a katari–líbiai kereskedelmi kapcsolatok megerősítése. Ugyanakkor a megállapodás fontos a Tripoliban működő Nemzeti Egységkormány számára is, hiszen növeli a nemzetközi elismertségét és gazdasági súlyát.
Katar korábban már többször jelezte, hogy a Tripoliban működő líbiai kormányt tekinti legitim partnernek. Éppen ezért kereskedelmi és védelmi megállapodásokat is aláírtak Abdulhamíd Dbeibá kormányával.
Jordánia és a keleti hatalmi központ
A megosztott Líbiát azonban két kormány irányítja. Az ország másik részén, a „Líbiai Nemzeti Hadsereg” által ellenőrzött Bengázi városában Kalífa Haftar tábornok fogadta Jordánia magas rangú katonai küldöttségét.
Jordániából Júszef al-Hunajti vezérőrnagy érkezett Bengáziba azért, hogy védelmi együttműködési megállapodást írjon alá. Ennek célja a két ország közötti katonai együttműködés megerősítése, illetve közös kiképzési feladatok végrehajtása.
Al-Hunajti tábornok személyesen adta át a líbiai katonai vezetőknek II. Abdalláh jordán király üzenetét, akinek célja a „Líbiai Nemzeti Hadsereg” támogatása és képességeinek fejlesztése.
Jordánia ugyanis sok más országhoz hasonlóan (mint például Oroszország vagy Egyiptom) Kalífa Haftar tábornok kormányát tekinti partnernek, és a keleti hatalmi központot kezeli első számú líbiai tárgyalófélként.
Közelebb a kétállami megoldáshoz
Az ilyen típusú, párhuzamos megállapodások – Miszráta fejlesztése Katarral nyugaton, illetve jordán védelmi együttműködés Haftarral keleten – tovább erősítik a líbiai megosztottságot. A gyakorlatban egyre inkább két külön politikai és gazdasági pólus rajzolódik ki, saját külkapcsolatokkal, beruházásokkal és biztonsági hálózatokkal.
A nemzetközi kutatóintézetek többsége rövid távon nem számol azzal, hogy Líbia jogilag is kettészakadna, és két külön államként jelenne meg a térképen. Ugyanakkor azt látják, hogy a de facto kétállamiság mindennapi realitássá válik: a Tripoli-központú és a Bengázi-központú hatalmi struktúra külön épül tovább, miközben formálisan mindenki az „egységes Líbia” fenntartásáról beszél.
Ha ez a trend folytatódik, a mostanihoz hasonló egyezmények bebetonozhatják a kettéosztottságot. A helyzet akkor változhat érdemben, ha:
- valamelyik fél döntő katonai fölényre tesz szert, és megpróbálja rohammal bevenni a másik területét, vagy
- valódi, külső és belső támogatással bíró politikai rendezés indul, amely a megosztottság tényéből kiindulva talál egy új hatalommegosztási formulát.
Addig viszont a jelek szerint két Líbia él egy zászló alatt, és minden új megállapodás egy kicsit közelebb visz a megosztottság jogi elismeréséhez.
