Irán 2025 nyarán mutatja be rákellenes vakcináját, amelyet a Tudomány-, Kutatás- és Technológiaügyi Minisztérium felügyelete alatt működő intézet fejlesztett ki – közölte a Mehr Hírszolgálat. A közleményben a vakcina különböző rákfajták elleni hatékonyságát hangsúlyozták a kutatók.
India: Olcsón jót mindenkinek
Mielőtt részletesebben kitérnénk a rákellenes vakcinák fejlesztésének trendjére, érdemes megjegyezni: Teherán egészségügyi kiadásai a több éves átlag figyelembevételével gyorsabban nőnek, mint a GDP, az állami bevételek és a nem egészségügyi kiadások – erre tekintettel nyugati elemzők szerint a teljes egészségügyi ráfordítás 2030-ra elérheti a GDP 10,7%-át.
Hogy pontosan milyen vakcinát fejlesztenek, a Mehr nem említette, de valószínűnek tűnik, hogy a HPV több válfaja elleni szérumról van szó. Ez a fő csapásirány Indiában is, ahol tavaly rukkoltak elő a Cervavac-kal. Az oltóanyagot az indiai kormány megrendelésére az Indiai Szérum Intézet (SII) fejlesztette ki.
Nem egy példátlan csodaszerről van szó, amiért mégis forradalminak tekinthető, az az ára. Adar Poonawalla, az SII vezérigazgatója egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a vakcina dózisonként 300-400 rúpiás áron (1350-1800 forint) lesz elérhető a kormány számára. A védettséghez három oltás kell, így összességében kevesebb mint 6000 forintból potenciálisan életeket menthet India.
A patikák polcaira három-négyszeres áron kerül a Cervavac, de a teljes vakcináció még úgy is csak a töredékébe kerül a nyugati oltóanyagokénak, amelyekből csak az első dózis Magyarországon 45-55 000 Ft.
Az SII jelenleg 70 millió dózist tud gyártani, de 2026 megduplázza a mennyiséget, és el akar kezdeni exportra is termelni. A cél egyelőre Afrika, viszont az évtized végéig ki akarnak jönni a 9-valens vakcinával, amivel az európai és az amerikai piacokon akarnak olcsó, de nem kevésbé hatékony alternatívát nyújtani a most kapható szerekkel szemben.
Kína magasra emelte a zászlót
Nem meglepő módon, Kína sokkal magasabbra tette a lécet: az mRNS vakcinák fejlesztésére koncentrál. Egy az Epstein-Barr vírusos daganatok kezelésére szolgáló szer tavaly kapta a jóváhagyást az I. fázisú klinikai vizsgálatok megkezdéséhez Kínában és az Egyesült Államokban szinte egyszerre.
Az Epstein-Barr vírus több mint 10 fajta rosszindulatú daganattal hozható összefüggésbe, például a nasopharyngealis karcinómával, limfómával és gyomorrákkal. WestGene Bio állításai szerint ezen a területen – legalábbis a bejelentés pillanatában – világelsők, arról viszont nincs hír, legkorábban mikor kerülhet forgalomba az életmentő készítményük.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az USA-ban szintén előrehaladott vizsgálatok folynak: például a Memorial Sloan Kettering Rákközpont (MSK) kutatói is az mRNS-technológiát alkalmazva értek el eredményeket a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák ellen.
Visszatérve, egy másik kínai kutatócsoport a mellrák kezelésében ért el figyelemre méltó sikereket. Az egerek végzett kísérleteik során a rákos sejtek membránjaiból előállított nanovakcinájuk 89,3%-os daganatgátló hatást ért el. A nanovakcina célja, hogy fokozza a B-sejtek – a daganatokban gyakran előforduló fehérvérsejtek – immunválaszát.
„A daganatsejtek membránjából származó vakcinákkal történő inokulálás ígéretes stratégia a B-sejtek aktiválására, azonban hatékonyságuk korlátozott a ko-stimuláló molekulák hiánya miatt” – írták a kutatók a Advanced Materials című szakfolyóiratban a megjelent tanulmányukban.
Oroszország: Nagy munka, kis hírverés
Az orosz Gamaleja Központban is lázasan dolgoznak a kutatók. Alekszandr Gincburg, az intézet vezetője a 2024-es Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon jelentette be, hogy két kutatás is rendkívül ígéretesnek bizonyult, a hír azonban nem keltett különösebb figyelmet a kínai–amerikai versenyfutása fókuszáló sajtóban.
A történet 2018-ban kezdődött, amikor a Blohin Onkológiai Központ megbízást kapott az orosz Egészségügyi Minisztériumtól egy személyre szabott rákellenes vakcina kifejlesztésére. A preklinikai szakaszban a kutatók egy peptidvakcinát készítettek. Ez azt jelenti, hogy a szervezetbe kis fehérjerészleteket – peptideket – juttatnak. Az ilyen típusú készítmények emberi alkalmazása azonban nem engedélyezett.
A Gamaleja Központ ezért kidolgozott egy másik eljárást, amely az mRNS-technológiára és nanogének befecskendezésére épül. A neoantigének olyan egyedi genetikai szakaszok, amelyek a rákos sejtekben találhatók. A cél, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni és elpusztítani a daganatos sejteket.
Az orosz vakcina nagy előnye, hogy nem egy-két antigént, hanem több tucatnyit – akár 40-et – tartalmaz. Ezáltal az immunrendszer több célpontot ismer fel, és a daganat nem tudja könnyen „elkerülni” az immunválaszt.
Még körülbelül egy-másfél év szükséges az állatkísérletek befejezéséhez. Ezt követően kezdődhetnek az emberes klinikai vizsgálatok. Egyelőre a vakcina melanóma (a bőrrák legagresszívebb formája) elleni hatékonyságát igazolták a vizsgálatok, de a nem kissejtes tüdőrák és a veserák, sőt akár egyes emésztőrendszeri daganatok ellen is hatásos lehet.
A kezelés viszont drága lesz, mivel minden egyes beteg daganatsejtjeinek genetikai vizsgálata szükséges az egyéni vakcina elkészítéséhez.
Comments 1