Kazahsztán és Törökország közös vállalatot hoz létre ANKA típusú pilóta nélküli repülőgépek gyártására és karbantartására. A megállapodást Kaszim-Zsomart Tokajev kazah és Recep Tayyip Erdoğan török elnök asztanai találkozója során írták alá, egy szélesebb, 13 dokumentumból álló együttműködési csomag részeként – számolt be az Anadolu török hírügynökség és a Daily Sabah.
Török drónok kazah gyártásban
A megállapodás értelmében a felek közös vállalatot hoznak létre az ANKA drónok gyártására és karbantartására. A típust a Turkish Aerospace Industries, vagyis a TAI fejlesztette ki, és a török hadiipar egyik fontos exporttermékének számít.
A kínai Hszinhua beszámolója szerint a létesítményt Kazahsztánban hozzák létre a kazah állami védelmi ipari vállalat, a Kazakhstan Engineering és a Turkish Aerospace Industries együttműködésével. A hírügynökség szerint ezzel Kazahsztán lehet az első külföldi ország, ahol ANKA drónokat gyártanak.
A közepes magasságon, hosszú ideig repülni képes ANKA felderítő-csapásmérő drónként ismert. A típust Törökországban fejlesztették ki, 2013 óta áll rendszerben, Kazahsztán pedig már korábban is vásárolt ANKA drónokat: a Daily Sabah szerint az erről szóló szerződést 2021 végén kötötték meg, a szállításokat pedig 2023-ra fejezték be.
A török hadiipar tovább terjeszkedik Közép-Ázsiában
A megállapodás nem pusztán egy ipari beruházás, hanem Törökország közép-ázsiai hadiipari térnyerésének újabb jele. Ankara az elmúlt években a dróntechnológia egyik fontos exportőrévé vált: török eszközök jelentek meg Ukrajnában, Azerbajdzsánban, Észak-Afrikában és más konfliktuszónákban is.
A kazah együttműködés ezért különösen érdekes. Asztana egyszerre próbálja megőrizni mozgásterét Oroszország, Kína, Törökország és a Nyugat között, miközben saját haderejét is modernizálni akarja. A drónok helyi gyártása ebbe a logikába illeszkedik: nem egyszerű beszerzésről, hanem technológiai és ipari kapacitásépítésről van szó.
Török szempontból a projekt a Türk Államok Szervezetén belüli politikai és gazdasági kapcsolatok erősítését is szolgálja. Erdoğan asztanai látogatása idején hangsúlyozta, hogy Törökország és Kazahsztán között már most is szoros a védelmi ipari együttműködés, és a felek új közös projektekkel, köztük közös gyártással akarják ezt tovább mélyíteni.
Energiaügyi megállapodások is születtek
A drónipari megállapodás mellett a két ország energiaügyi együttműködésről is megállapodott. A KazMunayGas és a Türkiye Petrolleri Anonim Ortaklığı két külön dokumentumot írt alá: az egyik az olajipari szolgáltatások területén való együttműködésről, a másik pedig közös olaj- és gázprojektek fejlesztéséről szól.
A kazah oldalon az Astana Times arról írt, hogy az együttműködés kiterjedhet a kazahsztáni Kaszpi-tengeri szektorra is, vagyis nem pusztán általános energetikai koordinációról, hanem potenciálisan stratégiai jelentőségű beruházásokról van szó.
Ez Törökország számára különösen fontos, mert Ankara hosszú ideje arra törekszik, hogy energiaelosztó és tranzitközpontként erősítse szerepét Eurázsia, a Kaszpi-térség és a Közel-Kelet között. Erdoğan a látogatás során arról is beszélt, hogy Törökország nagyobb mennyiségű kazah olajat szeretne a saját területén keresztül eljuttatni a világpiacokra.
A cél a 15 milliárd dolláros kereskedelem
A török elnök szerint Kazahsztán 2025-ben Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere volt a türk világon belül, a kétoldalú kereskedelem volumene pedig megközelítette a 10 milliárd dollárt. Ankara és Asztana ugyanakkor ennél többet akar: Erdoğan szerint a következő cél a 15 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom elérése.
A gazdasági kapcsolatok már most is jelentősek. A Daily Sabah szerint csaknem 5500 török vállalat működik Kazahsztánban, a török beruházások értéke pedig eléri a 6 milliárd dollárt. A török kivitelezők több mint 500 projektet valósítottak meg az országban, összesen csaknem 30 milliárd dollár értékben.
Asztana több lábon akar állni
A mostani megállapodáscsomagból az látszik, hogy Kazahsztán nem egyszerűen török drónokat vásárol, hanem védelmi ipari, energetikai, pénzügyi, oktatási és infrastrukturális kapcsolatait is mélyíti Ankarával. Ez beleillik Asztana többirányú külpolitikájába: Kazahsztán igyekszik elkerülni, hogy egyetlen nagyhatalmi központtól függjön.
A török–kazah drónprojekt ezért túlmutat önmagán. A megállapodás egyszerre szól a modern hadviselés átalakulásáról, a török hadiipar exportképességéről, valamint arról, hogy Közép-Ázsia országai egyre tudatosabban építik saját stratégiai mozgásterüket Oroszország, Kína, Törökország és a Nyugat között.
