Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő pekingi tárgyalásán a felek megállapodtak az orosz–kínai jószomszédsági, barátsági és együttműködési szerződés meghosszabbításáról, valamint közös nyilatkozatot írtak alá a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről.
A megbeszélésekre május 20-án került sor Pekingben, a Népi Gyűlés Házában. A kínai állami hírügynökség beszámolója szerint a két vezető előbb szűk körben, majd kibővített formátumban tárgyalt, ezt követően pedig több együttműködési dokumentum aláírását is felügyelték.
A látogatás egyik legfontosabb üzenete, hogy Moszkva és Peking nem átmeneti taktikai együttműködésként, hanem hosszú távú stratégiai választásként tekint a kapcsolatára. Hszi Csin-ping emlékeztetett arra, hogy idén van az orosz–kínai stratégiai együttműködés 30. évfordulója, valamint a jószomszédsági szerződés aláírásának 25. évfordulója.
Energia, kereskedelem és technológia
A tárgyalások után Putyin és Hszi aláírta a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció közös nyilatkozatát a teljes körű stratégiai együttműködés további erősítéséről és a jószomszédsági, baráti együttműködés elmélyítéséről.
A Kommerszant beszámolója szerint Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója programadó dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely meghatározza a kétoldalú kapcsolatok fő irányait, valamint Moszkva és Peking közös nemzetközi vízióját.
A látogatás során a felek összesen húsz együttműködési dokumentumot írtak alá gazdasági, kereskedelmi, oktatási, tudományos és technológiai területeken. A kínai közlés szerint külön figyelmet kapott az energetika, a beruházások, a kereskedelem, az orosz Távol-Kelet és Északkelet-Kína együttműködése, valamint a közlekedési és logisztikai kapcsolatok fejlesztése.
Usakov újságíróknak úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások „összességében pozitívan” alakultak, és a felek ígéretes energetikai projektekről, valamint más területeken megvalósuló együttműködésről is egyeztettek. Azt is jelezte, hogy „valami nagyon fontosról” is megállapodás született, de ennek részleteit nem ismertette.
Moszkva és Peking a multipolaritás mellett
A két ország külön nyilatkozatot is elfogadott a világ többpólusúvá válásáról és az új típusú nemzetközi kapcsolatokról. Ez illeszkedik ahhoz a közös orosz–kínai narratívához, amely szerint a jelenlegi világrend átalakulóban van, és a globális kormányzásban nagyobb szerepet kell kapnia a nem nyugati hatalmi központoknak.
Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként és nagyhatalmakként hozzá kell járulniuk egy igazságosabb és észszerűbb globális kormányzási rendszer kialakításához. A kínai államfő szerint a két országnak tovább kell erősítenie koordinációját az ENSZ-ben, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, a BRICS-ben és az APEC-ben.
Putyin szintén azt emelte ki, hogy az orosz–kínai együttműködés stabilizáló tényező a zavaros nemzetközi helyzetben. Az orosz elnök szerint Moszkva kész Pekinggel együtt fellépni az ENSZ tekintélyének védelmében, a BRICS együttműködésének erősítéséért, valamint a civilizációs sokszínűség elismeréséért.
A globális Dél is bekerült a közös üzenetbe
A kínai beszámoló szerint Hszi Csin-ping külön kiemelte, hogy Kínának és Oroszországnak össze kell fognia a globális Dél országaival, és a globális kormányzási reform „helyes irányát” kell képviselnie.
Ez a megfogalmazás túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Peking és Moszkva egyre nyíltabban úgy pozicionálja magát, mint a nyugati dominanciával szembeni alternatív pólusok központját. A mostani találkozó ezért nem csupán energetikai, kereskedelmi vagy diplomáciai esemény volt, hanem geopolitikai demonstráció is: a két ország azt kívánta jelezni, hogy stratégiai együttműködésük tartós, intézményesített és nemzetközi rendszerszintű jelentőséggel bír.
A felek a közel-keleti helyzetről és más jelentős nemzetközi, illetve regionális kérdésekről is véleményt cseréltek. Bár a részletek nem kerültek nyilvánosságra, a téma említése jelzi, hogy Moszkva és Peking a válságövezetekben is igyekszik összehangolni álláspontját.
Népes orosz küldöttség érkezett Pekingbe
Putyin május 19–20-án tett hivatalos látogatást Pekingben. A Kommerszant szerint az orosz elnököt 39 fős delegáció kísérte, köztük öt miniszterelnök-helyettes, nyolc miniszter, az elnöki adminisztráció képviselői és nagyvállalatok vezetői.
A küldöttség összetétele is azt mutatja, hogy a látogatás nem protokolláris esemény volt. A tárgyalások a diplomáciai koordináció mellett konkrét gazdasági, energetikai, ipari és technológiai együttműködési területekre is kiterjedtek. Putyin emellett ígéretet tett arra is, hogy Oroszország folytatja a Kínával kialakított kölcsönös vízummentességi rendszert.
A látogatást ünnepélyes fogadtatás kísérte: Hszi Csin-ping a Népi Gyűlés Háza előtti téren fogadta Putyint, a kínai és az orosz himnusz elhangzása után pedig 21 ágyúlövést adtak le a Tienanmen téren. A két vezető együtt tekintette meg a kínai díszőrséget és a katonai díszmenetet.
Tartós szerkezetet kap az orosz–kínai együttműködés
A mostani pekingi találkozó legfontosabb eredménye nem egyetlen szerződés vagy gazdasági projekt, hanem az a politikai üzenet, hogy Moszkva és Peking hosszú távra rendezi be stratégiai partnerségét.
A jószomszédsági szerződés meghosszabbítása jogi és politikai keretet ad ennek, a többpólusú világrendről szóló nyilatkozat pedig ideológiai és geopolitikai keretbe helyezi az együttműködést. A két ország ezzel azt jelzi, hogy a nyugati nyomás, a szankciós politika, az ukrajnai háború, az ázsiai–csendes-óceáni feszültségek és a globális Dél erősödése közepette nem gyengíteni, hanem mélyíteni kívánja kapcsolatát.
A következő időszak kérdése az lesz, hogy a most aláírt dokumentumokból milyen konkrét beruházások, energetikai megállapodások és technológiai együttműködések születnek. A politikai szándék azonban egyértelmű: Oroszország és Kína szerint a világrend átalakulása már nem jövőbeli lehetőség, hanem zajló folyamat – és ebben a folyamatban együtt kívánnak vezető szerepet játszani.
