Az ENSZ elsivatagosodás elleni egyezménye, az UNCCD elindította a Selyemút Karaván nevű transzkontinentális kezdeményezést, amely Törökországtól Mongóliáig haladva hívná fel a figyelmet a legelők, szárazföldi ökoszisztémák és pásztorközösségek védelmére a 2026 augusztusában megrendezendő COP17 csúcstalálkozó előtt – írta a TV BRICS és a teleSUR.
Eurázsia legelői a figyelem középpontjában
A kezdeményezés a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve 2026 keretében indult, és célja, hogy globális figyelmet irányítson azokra a sztyeppei, sivatagi és szárazföldi térségekre, amelyeket egyre erősebben fenyeget a talajromlás, a vízhiány és a klímaváltozás.
A karaván Kínából, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Mongóliából, Oroszországból és Üzbegisztánból von be közösségeket, kutatókat és szakértőket. Útvonala az eurázsiai sztyeppék hatalmas övezetét érinti, amely több mint 8000 kilométeren húzódik a Fekete-tenger térségétől Északkelet-Ázsiáig.
Ez a terület a világ legnagyobb összefüggő legeltetési ökoszisztémája, amely nemcsak természeti, hanem gazdasági és kulturális szempontból is kiemelt jelentőségű.
A politikai vállalásokból gyakorlati együttműködés lenne
A Selyemút Karaván a rijádi COP16 lendületére épít, ahol az UNCCD tagállamai először fogadtak el külön döntést a legelők védelméről és a fenntartható pásztorkodás fejlesztéséről.
Az új kezdeményezés célja, hogy a politikai vállalásokat gyakorlati nemzetközi együttműködéssé alakítsa. A szervezők szerint ehhez nem elég a klímavédelmi vagy természetvédelmi nyelvezet: be kell vonni azokat a helyi közösségeket is, amelyek évszázadok óta ezekből a tájakból élnek, és saját tudással rendelkeznek a fenntartható földhasználatról.
A karaván során filmesek, tudósok és helyi közösségek gyűjtenek terepi tapasztalatokat, történeteket és kutatási eredményeket. Ezek azt mutatják be, hogyan járulhatnak hozzá a hagyományos legeltetési rendszerek az élelmezésbiztonsághoz, a biodiverzitás megőrzéséhez és a klímaalkalmazkodáshoz.
A legelők alulértékelt ökoszisztémák
A programban részt vevő szakértők szerint a legelők a bolygó leginkább alulértékelt ökoszisztémái közé tartoznak, miközben világszerte csaknem kétmilliárd ember megélhetését támogatják.
Ezek a tájak kulcsszerepet játszanak a vízvisszatartásban, a talaj termékenységének fenntartásában és a szén-dioxid megkötésében is. A szárazföldi térségek romlása ezért nem csupán helyi környezeti probléma, hanem élelmezési, gazdasági és társadalmi kockázat is.
Yasmine Fouad, az UNCCD ügyvezető titkára arra figyelmeztetett, hogy a legelők a Föld szárazföldi felszínének több mint felét borítják, és emberek milliárdjait tartják el, mégis vannak olyan térségek, ahol gyorsabban tűnnek el, mint az esőerdők.
Mint fogalmazott, a Selyemút Karaván ezeket a tájakat és „őrzőiket” helyezi a világ figyelmének középpontjába, miközben a rijádi COP16-tól a mongóliai Ulánbátorban rendezendő COP17 felé haladva a közös felelősség a földek helyreállítása, az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelése és a közös jövő biztosítása.
Tudomány, hagyomány és klímaalkalmazkodás
A kezdeményezés egyik fontos üzenete, hogy a modern környezetpolitika nem szakítható el a helyi tudástól. A pásztorközösségek gyakorlatai, a hagyományos vándorló legeltetés, a vízhasználati szokások és a táj ismerete olyan tapasztalatokat hordoznak, amelyek a klímaalkalmazkodásban is hasznosíthatók.
A karaván ezért egyszerre épít tudományos kutatásra, terepi dokumentációra és hagyományos ökológiai tudásra. A résztvevők azt vizsgálják, hogyan lehet a földhasználatot úgy fenntarthatóbbá tenni, hogy közben a helyi közösségek megélhetése se sérüljön.
Az elemzők szerint a projekt új közös kutatási programokat, határokon átnyúló ökológiai monitoringrendszereket és összehangolt földhelyreállítási beruházásokat is előkészíthet.
A COP17-en kerülhetnek asztalra a javaslatok
A Selyemút Karaván utolsó állomása Mongólia lesz, ahol az UNCCD COP17 csúcstalálkozóján mutathatják be az út során összegyűjtött tapasztalatokat, kutatási eredményeket és javaslatokat.
A szervezők várakozásai szerint ezek hozzájárulhatnak a fenntartható legelőgazdálkodás és a klímaalkalmazkodás új nemzetközi kereteinek kialakításához.
A kezdeményezés illeszkedik abba a szélesebb folyamatba is, amelyben a globális Dél országai egyre aktívabban keresik a földhelyreállítás, a fenntartható mezőgazdaság és az ökológiai ellenálló képesség saját fejlesztési modelljeit.
Korábban a BRICS-országok is bejelentették a BRICS Földhelyreállítási Partnerség elindítását az UNCCD keretében. A kezdeményezés célja a talajvédelem, a leromlott ökoszisztémák helyreállítása és a fenntartható agrárfejlesztés támogatása közös beruházásokkal, tudományos együttműködéssel és a globális Dél igényeihez igazított technológiák cseréjével.
