Az amerikai Szenátus nyolcadik próbálkozásra támogatta annak a határozatnak a napirendre vételét, amely megvonná Donald Trumptól a jogot, hogy a Kongresszus jóváhagyása nélkül folytassa vagy újraindítsa az Irán elleni katonai műveleteket – írta a Kommerszant. A döntés még nem jelenti a háborús jogosítványok tényleges korlátozását, de azt mutatja, hogy Washingtonban érezhetően nő a politikai nyomás az elnökön az iráni kampány lezárása érdekében.
A 100 tagú felsőházban a procedurális szavazáson 50 szenátor támogatta, 47 pedig ellenezte a határozat előrevitelét. A kezdeményezést a demokraták vitték, de a mérleg nyelvét négy republikánus szenátor billentette át: Rand Paul, Lisa Murkowski, Susan Collins és Bill Cassidy is a határozat mellett szavazott. A demokraták közül egyedül John Fetterman nem támogatta az indítványt.
A háborús felhatalmazás lett a fő vita tárgya
A határozat lényege, hogy az elnök csak a Kongresszus jóváhagyásával folytathasson katonai műveleteket Irán ellen. Az ügy jelentőségét az adja, hogy a vonatkozó amerikai szabályozás szerint az elnöknek tartós katonai művelet esetén meghatározott időn belül kongresszusi felhatalmazást kell kérnie.
A Szenátus korábban hét alkalommal blokkolta a hasonló kezdeményezéseket, ezért a mostani szavazás politikai áttörést jelent Trump ellenfelei számára. A határozatot még véglegesen el kell fogadnia a Szenátusnak, majd a republikánus többségű Képviselőháznak is. Ha mindkét házon átmenne, Trump várhatóan vétót emelne ellene; ennek felülírásához kétharmados többségre lenne szükség mindkét kamarában.
A kezdeményezés szerzője, Tim Kaine virginiai demokrata szenátor szerint éppen most van itt az ideje a kongresszusi vitának, mielőtt az Egyesült Államok újra teljes erővel belesodródna a háborúba. Kaine azzal vádolta a Fehér Házat, hogy békés és diplomáciai javaslatokat kap, de azokat a törvényhozás bevonása nélkül félresöpri.
A Kongresszus a pénzcsapot is elzárhatja
Még ha Trump meg is vétózná a határozatot, a Kongresszusnak maradnának eszközei a Fehér Házzal szemben. A legfontosabb ezek közül a finanszírozás: a törvényhozás megpróbálhatja korlátozni vagy elvonni az iráni műveletekhez szükséges forrásokat.
Ez különösen érzékeny pont, mert az Irán elleni hadművelet költségei a Kommerszant által idézett Iran War Cost Tracker szerint már meghaladták a 85 milliárd dollárt. Ez csaknem háromszorosa annak a 29 milliárd dolláros becslésnek, amelyet korábban a Pentagon pénzügyi részlegének megbízott vezetője közölt.
A Kongresszusi Kutatószolgálat május 19-én közzétett jelentése szerint az amerikai légierő az iráni műveletek során eddig 42 légi eszközt vesztett, köztük F–15E és F–35A vadászgépeket, valamint MQ–9 Reaper és MQ–4C Triton drónokat. Ezek az adatok tovább erősíthetik azokat a hangokat, amelyek szerint a háború ára gyorsabban nő, mint ahogy a Fehér Ház politikailag kezelni tudná.
Trump egyszerre beszél diplomáciáról és új csapásokról
A szenátusi szavazás olyan pillanatban történt, amikor Trump és környezete egymásnak részben ellentmondó üzeneteket küld az iráni kampány jövőjéről. Az elnök május 18-án arról beszélt, hogy Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kérésére elhalasztotta az Irán elleni műveletek újraindítását, mert szerinte új lehetőség nyílt a diplomáciai megállapodásra.
Néhány órával később azonban Trump nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze, ahol Axios-értesülések szerint újabb iráni katonai opciókat tekintettek át. A megbeszélésen részt vett JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff különmegbízott, Pete Hegseth védelmi miniszter, Dan Caine vezérkari főnök és John Ratcliffe CIA-igazgató is.
A New York Times által idézett amerikai tisztviselők szerint, ha Trump a műveletek újraindítása mellett dönt, akkor a korábbinál szélesebb körű bombázások jöhetnek iráni katonai célpontok és infrastruktúra ellen. Egy másik forgatókönyv különleges erők bevetésével számolna az Iránban tárolt magas dúsítású urán elszállítására vagy megsemmisítésére.
Teherán újabb meglepetésekkel fenyeget
Az amerikai belpolitikai vita közben Irán is kemény üzeneteket küldött Washingtonnak: az Iszlám Forradalmi Gárda közleménye szerint, ha megismétlődik az Irán elleni agresszió, akkor a regionális háború ezúttal messze túlnőhet a térségen, és az iráni csapások olyan helyeken érhetik az Egyesült Államokat, amelyekre Washington nem számít.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Iszmáil Bagái szintén azt közölte, hogy az iráni fegyveres erők minden forgatókönyvre készen állnak, és eltökéltek abban, hogy „új meglepetéseket” okozzanak az ellenfélnek.
A helyzet így egyszerre katonai, diplomáciai és alkotmányos válsággá vált. Trump továbbra is fenntartja a katonai nyomásgyakorlás lehetőségét, miközben a Kongresszus egyre határozottabban próbálja visszaszerezni a háború és béke kérdésében őt megillető szerepet. A mostani szenátusi szavazás még nem állította meg az iráni kampányt, de jelezte: a Fehér Ház mozgástere már Washingtonban is szűkülni kezdett.
