A globális Dél több országa szerint a digitális térben már nem elegendők az önkéntes magatartási szabályok: jogilag kötelező, nemzetközi normákra, közös válságkezelési mechanizmusokra és technológiai szuverenitásra van szükség. Erről Oroszország, Brazília, Thaiföld, Indonézia, Egyiptom és Zimbabwe képviselői beszéltek a Moszkvai területen zajló Nemzetközi Biztonsági Fórum kiberbiztonsági szekciójában – számolt be a TV BRICS.
A tanácskozás résztvevői az ENSZ-t és a BRICS-et nevezték meg a digitális stratégiai stabilitás legfontosabb platformjaiként. A vita középpontjában az állt, hogyan lehet a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, a kibertámadások és az információs hadviselés korában olyan nemzetközi kereteket kialakítani, amelyek nem kizárólag a nyugati technológiai központok érdekeit tükrözik.
Moszkva kötelező erejű szabályokat sürget
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a nemzetközi információbiztonság területén világos, jogilag kötelező normákra van szükség. Úgy fogalmazott, hogy az ENSZ-ben az elmúlt évtizedben elfogadott önkéntes magatartási szabályok ma már nem elegendők.
Alimov szerint egyetlen ország sem képes önállóan kezelni a határokon átnyúló digitális fenyegetéseket. Ezért olyan közös játékszabályokra van szükség, amelyek az államok és a vállalatok digitális térben végzett tevékenységét is rendezik.
Az orosz diplomata a 2024 decemberében elfogadott, majd 2025 októberében aláírásra megnyitott ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményét nevezte az első fontos lépésnek. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala szerint ez az első átfogó globális szerződés, amely a kiberbűnözés megelőzésére, üldözésére és az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködés erősítésére jött létre.
Brazília a mesterséges intelligencia és a kvantumkorszak miatt aggódik
Washington Rocha Triani, a brazil elnöki hivatal intézményi biztonsági irodájának vezető tisztviselője szerint sürgősen át kell alakítani a globális információbiztonságról alkotott gondolkodást. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia már nem pusztán funkcionális eszköz, hanem egyre inkább autonóm támadási képességgel rendelkező technológiai szereplővé válhat.
A brazil álláspont szerint ezért globális irányítási mechanizmusokra van szükség, amelyek meghatározzák a felelős magatartás normáit, valamint a kibertérben okozott károkért viselt felelősség kereteit. Brazília különösen a BRICS-en belüli együttműködést tartja fontosnak, mert ez egyszerre szolgálhatja a kiberfenyegetések csökkentését és a technológiai egyenlőtlenségek mérséklését. A BRICS 2025-ben Brazíliában is külön tárgyalt a kiberbiztonsági együttműködés erősítéséről, az információmegosztásról és a külföldi megoldásoktól való függés csökkentéséről.
Triani a kvantumkorszak közeledését is stratégiai kockázatként írta le. Mint mondta, a „gyűjtsd be most, fejtsd vissza később” logika veszélybe sodorhatja az államtitkokat és a hosszú távon érzékeny adatokat. Ezért Brazília sürgeti a posztkvantum kriptográfiai szabványok mielőbbi elfogadását.
A brazil képviselő szerint a digitális szuverenitás nem jelenthet elszigetelődést, de aktív semlegességet igen: beszállítói diverzifikációt, algoritmikus auditokat, szigorú szerződéses garanciákat és az adatok helyben tartását.
Az űradatok is a digitális szuverenitás részévé válnak
Brazília azt is hangsúlyozta, hogy az űrinformáció kezelése ma már a digitális szuverenitás kiterjesztéseként értelmezhető. A műholdak, a kommunikációs csatornák és az űrből származó adatok egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági, katonai és katasztrófavédelmi rendszerekben.
A digitalizált űrrendszerek ugyanakkor sérülékenyebbé váltak a kibertámadásokkal szemben. A támadók nemcsak rendszereket béníthatnak meg, hanem adatokat manipulálhatnak, kommunikációs vonalakat zavarhatnak, vagy beavatkozhatnak kritikus szolgáltatások működésébe. A brazil megközelítés ezért átláthatóbb szabályokat sürget az űradatok tárolására és felhasználására.
Thaiföld a gyakorlati felkészülést helyezte előtérbe
Waraphon Promwikon, a thaiföldi Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség képviselője a csalások, kibertámadások és incidenskezelési rendszerek elleni fellépésről beszélt. Thaiföld 2025 augusztusában elfogadta nemzeti kiberincidens-kezelési tervét, és több mint ezer résztvevővel tartott gyakorlatokat.
A 2022 és 2027 közötti thaiföldi kiberbiztonsági terv négy fő irányt jelöl ki: a nemzeti kapacitások fejlesztését, a belső és nemzetközi együttműködés integrálását, a közszolgáltatások és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének megerősítését, valamint az állami szervek minőségi standardokhoz igazítását.
Promwikon szerint a munka már eredményeket hoz: Thaiföld jelentősen javított helyezésén a globális kiberbiztonsági indexben, és a korábbi 45. helyről a 7. helyre lépett előre.
Indonézia szuverén egyenlőséget kér a kibertérben
Sigit Kurniawan, az indonéz kiberbiztonsági és kriptográfiai ügynökség stratégiai igazgatója szerint a kibertér nem válhat csatatérré. Indonézia olyan nemzetközi együttműködést sürget, amely a szuverén államok egyenlőségére, a területi integritás tiszteletére és a belügyekbe való be nem avatkozásra épül.
Jakarta szerint a kiberbiztonságban nem elegendő az államközi koordináció: be kell vonni a vállalatokat, technológiai cégeket és a civil társadalmat is. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amelyben az incidensek kezelése, az információcsere és a válaszlépések összehangolása átláthatóbbá válik.
Indonézia az ENSZ-t tekinti a kiberbiztonsági viták fő platformjának, de a BRICS szerepét is fontosnak tartja abban, hogy a globális Dél országai ne csak szabályalkalmazók, hanem szabályformálók legyenek.
Egyiptom afrikai kiberbiztonsági központot hoz létre
Mohammad Elzend, az egyiptomi igazságügyi minisztérium nemzetközi együttműködési részlegének képviselője az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményének gyakorlati végrehajtásáról beszélt.
Egyiptom a dokumentum végrehajtásához kapcsolódva megkezdte az Egyiptomi–Afrikai Kiberbűnözés-megelőzési és -ellenes Központ létrehozását. A központ az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával együttműködésben működne, és regionális platformként segítené az afrikai országokat a kapacitásépítésben, a technikai támogatásban, a jogi eszközök megosztásában és a regionális koordinációban.
Elzend szerint az egyezmény aláírása önmagában nem elég: ratifikálni és végre is kell hajtani. Ehhez pedig nemzetközi koordináció mellett erős nemzeti koordinációra is szükség van. Egyiptomban már működik egy olyan nemzeti platform, amely a belügyminisztériumot, az ügyészséget, az igazságügyi minisztériumot, a hírszerző szolgálatokat és a médiaszabályozókat kapcsolja össze.
A digitális tér nem zárható le nemzeti határokkal
A fórumhoz kapcsolódó interjúban Vlagyimir Tabak, a Dialog nevű orosz nonprofit szervezet vezetője arról beszélt, hogy az információnak nincsenek határai és vízumai, ezért a nemzeti információs tér teljes elszigetelése illúzió.
Szerinte a biztonságos információs tér kialakításához először szabályokat kell alkotni, ezek azonban ma még nem léteznek megfelelő formában. Miközben a hagyományos háborúk esetében a nemzetközi jog, a genfi egyezmények és az ENSZ Alapokmánya viszonyítási pontot adnak, az információs térben ugyanez még nem alakult ki.
Tabak szerint ez azért veszélyes, mert az információ ma már vállalatok értékét mozgathatja meg, társadalmak működését befolyásolhatja, és bűnözői tevékenységek tömeges platformjává válhat. Emiatt nemcsak az államoknak, hanem a digitális platformoknak is felelősséget kell vállalniuk.
A globális Dél saját szabályalkotó szerepet keres
A moszkvai fórum kiberbiztonsági vitája azt mutatta, hogy a globális Dél országai egyre kevésbé fogadják el a digitális világrend kész szabályait. Oroszország a jogilag kötelező ENSZ-kereteket, Brazília a mesterséges intelligencia és a kvantumkorszak szabályozását, Indonézia a szuverén egyenlőséget, Egyiptom pedig az afrikai kapacitásépítést helyezte előtérbe.
A közös nevező az volt, hogy a kibertér stabilitását nem lehet pusztán technikai kérdésként kezelni. A digitális biztonság ma már szuverenitási, gazdasági, katonai és fejlesztéspolitikai ügy is. A globális Dél ezért nemcsak védekezni akar a kiberfenyegetések ellen, hanem részt kíván venni annak meghatározásában is, milyen szabályok szerint működjön a jövő digitális világrendje.
