A Szadrista Mozgalom fegyveres szárnya leválik Muqtada asz-Szadr politikai mozgalmáról, és beolvad az iraki államszervezetbe. A döntés meglepetést keltett Irakban és a tágabb közel-keleti térségben is, mivel asz-Szadr több mint két évtizede az iraki síita politika egyik legbefolyásosabb szereplője.
A szadristák leválnak a politikai mozgalomról
Az iraki politikában meglepő lépést tett az egyik legjelentősebb síita politikai erő: Muqtada asz-Szadr bejelentette, hogy a Szaraja asz-Szalam nevű fegyveres formáció teljesen leválik a szadrista politikai mozgalomról, és csatlakozik az iraki állami intézményrendszerhez.
A Szadrista Mozgalom több mint két évtizede meghatározó szereplője az iraki közéletnek és a bagdadi parlament körüli politikai alkuknak. Nélküle sokáig szinte lehetetlen volt stabil kormányt alakítani, parlamenti bizottságokat létrehozni, vagy akár miniszterelnököt választani.
A 2018-as és 2021-es választások után is kulcsszerepe volt abban, hogy ki kerülhetett a kormány élére. Adel Abdul Mahdi és Musztafa al-Kázimi se lehetett volna kormányfő asz-Szadr támogatása nélkül.
Ki az a Muqtada asz-Szadr?
Muqtada asz-Szadr az iraki síita politika egyik legismertebb alakja. Az ötvenes éveiben járó hitszónok és politikus apjától, a Szaddám Huszein rendszere által meggyilkolt Mohammed asz-Szadr ajatollahtól örökölte meg a szadrista hálózat politikai és vallási örökségét.
Irak 2003-as amerikai megszállása után asz-Szadr fegyveres felkelést hirdetett a megszállók ellen. Mozgalmának fegyveres szárnya, a Mahdi Hadserege egyszerre lépett fel az amerikai jelenléttel szemben, és próbálta megvédeni a síita közösségeket a szunnita fegyveres csoportok támadásaitól.
A Mahdi Hadserege ugyanakkor több időszakban a szunnita fegyveres csoportokkal is együttműködött az amerikai erők ellen. A 2006 és 2008 közötti iraki polgárháborús időszakot lezáró politikai rendezés után asz-Szadrnak fel kellett oszlatnia mozgalma fegyveres szárnyát.
A Mahdi Hadsereg örököse
A fegyveres komponens azonban nem tűnt el végleg. 2014-ben, az Iszlám Állam előretörése idején asz-Szadr új formációt hozott létre Szaraja asz-Szalam, vagyis „Béke Századai” néven. Ez az alakulat az iraki hadsereget és a Népi Mozgósítási Erőket, vagyis a Hasd as-Saabit támogatta az ISIS elleni harcokban.
Az Iszlám Állam elleni háború után stabilizálódó iraki politikai életben asz-Szadr mozgalma egyre befolyásosabbá vált Bagdadban. Előbb a Száirún koalícióban, majd a síita politikai mező egyik vezető erejeként vált meghatározóvá.
Egyensúlyozás Irán és az arab világ között
Bár számos iraki párt és az amerikai megszálló adminisztráció is gyakran Irán-barát szereplőként írta le Muqtada asz-Szadr mozgalmát, a hitszónok több alkalommal is meglepte a térséget figyelő elemzőket.
Ellátogatott Szaúd-Arábiába, ahol találkozott Mohammed bin Szalmán koronaherceggel. Amikor a szíriai polgárháborúban Irán Bassár el-Aszadot támogatta, asz-Szadr távozásra szólította fel a szíriai elnököt. Emellett felszólalt az Irakból elüldözött zsidó közösség visszatérése mellett is.
Ez a politika azt mutatta, hogy asz-Szadr nem egyszerűen iráni kliensszerepben gondolkodik, hanem iraki nacionalista, síita és populista politikai pozíciót próbál fenntartani.
Az új kormány mellé állt
Muqtada asz-Szadr támogatta az áprilisban hivatalba lépő Ali al-Zaidi kormányának megalakulását, illetve a miniszterelnök kinevezését. A mostani döntés azonban így is sokakat meglepett, mivel nem pusztán politikai gesztusról van szó, hanem a szadrista fegyveres hálózat jövőjét érintő szervezeti átalakításról.
Asz-Szadr a döntést a nemzeti érdekre hivatkozva jelentette be. A Szaraja asz-Szalam állami struktúrába való beolvasztása mellett felszólította a Hasd as-Saabi többi csoportját is, hogy adják le fegyvereiket, váljanak le a párt- és felekezeti irányításról, valamint állítsák le az amerikai érdekeltségek elleni támadásokat.
A fegyverek állami monopóliuma a tét
A lépés illeszkedik Ali al-Zaidi miniszterelnök ígéretéhez, amely szerint a fegyveres erőszakot az állam ellenőrzése alá kell vonni. A The National szerint asz-Szadr döntése összhangban áll azzal a kormányzati törekvéssel, hogy minden fegyveres formációt állami ellenőrzés alá helyezzenek, miközben Washington is nyomást gyakorol Bagdadra az Iránhoz kötődő milíciák visszaszorítása érdekében.
A döntés ezért túlmutat a szadrista mozgalom belső átszervezésén. Irakban régóta az egyik legfontosabb kérdés, hogy az állam képes-e visszaszerezni a fegyveres erőszak monopóliumát a pártokhoz, vallási hálózatokhoz és külső támogatókhöz kötődő milíciáktól.
Asz-Szadr lépése így egyszerre lehet politikai manőver, államépítési gesztus és nyomásgyakorlás a rivális síita fegyveres csoportokra. Hogy valódi fegyverletételről és beolvadásról, vagy inkább a szadrista erőforrások új intézményi formába rendezéséről van-e szó – idővel kiderül.
Comments 1