A Kataib Hezbollah nevű iraki síita milícia jelezte, hogy az amerikai nyomásgyakorlás ellenére sem kívánja átadni fegyvereit az iraki államnak. A szervezet álláspontja szerint a fegyveres ellenállás továbbra is kötelesség mindaddig, amíg külföldi csapatok állomásoznak Irak területén.
A döntés különösen érzékeny pillanatban érkezett. Irakban az új kormány megalakulása után ismét napirendre került a fegyveres csoportok állami ellenőrzés alá vonása, miközben Washington régóta azt sürgeti Bagdadnál, hogy korlátozza az Iránhoz kötődő milíciák mozgásterét.
A Kataib Hezbollah az egyik legismertebb és legbefolyásosabb iraki síita fegyveres szervezet. A csoport a Hasd as-Saabi, vagyis a Népi Mozgósítási Erők rendszeréhez kapcsolódik, amely az Iszlám Állam elleni harc idején vált az iraki biztonsági struktúra egyik fontos elemévé. A milíciák egy része azóta formálisan beépült az állami intézményrendszerbe, de politikai, katonai és ideológiai önállóságuk továbbra is komoly viták forrása.
Asz-Szadr átadná a fegyvereket az államnak
A fegyverek állami ellenőrzés alá vonásáról szóló vita Muktada asz-Szadr bejelentése után erősödött fel. A befolyásos iraki síita politikus és vallási vezető közölte, hogy az általa létrehozott Szarajat asz-Szalam fegyveres csoport beolvad az iraki állam által irányított fegyveres erők rendszerébe.
Asz-Szadr arra szólította fel az országban működő más fegyveres szervezeteket is, hogy kövessék a példáját, és fegyvereiket adják át az iraki hadseregnek. A lépést azzal indokolta, hogy Irak érdeke az állami intézmények megerősítése és a fegyverhasználat központosítása.
A bejelentés Ali az-Zaidi új iraki kormányának megalakulása után hangzott el. Asz-Szadr egyúttal azt is jelezte, hogy az ország érdekében együtt kíván működni az új kabinettel. Ez politikailag is fontos üzenet volt, mivel az iraki síita politikai tér évek óta megosztott az állami szuverenitás, az iráni kapcsolatok és a milíciák szerepe körül. (A bejelentésről részletesen itt írtunk.)
A Kataib Hezbollah szerint a fegyveres ellenállás nem zárható le
A Kataib Hezbollah biztonsági felelőse, Abu Mudzsáhid al-Asszáf ugyanakkor világossá tette, hogy szervezete nem vesz részt az Egyesült Államok nyomására történő lefegyverzésben. A milícia szerint továbbra is kötelessége az ország védelme, és nem teszi le a fegyvert addig, amíg idegen csapatok állomásoznak Irakban.
Al-Asszáf azt is hangsúlyozta, hogy a Kataib Hezbollah továbbra is kiáll szövetségese, Irán mellett. A csoport nem fogja megengedni, hogy amerikai erők iraki területről hajtsanak végre támadásokat iráni célpontok ellen. Ez a kijelentés közvetlenül kapcsolódik a február óta tartó amerikai–iráni konfliktushoz, amelyben az iraki síita milíciák is szerepet kaptak.
A milícia álláspontja szerint a fegyveres csoportok jelenléte nem önkényes hatalmi kérdés, hanem az ország szuverenitásának védelmét szolgálja. A Kataib Hezbollah ezért a külföldi katonai jelenlét megszüntetését tekinti a lefegyverzés előfeltételének.
Fegyvereket is átvennének más milíciáktól
A Kataib Hezbollah nemcsak azt közölte, hogy nem adja át saját fegyvereit, hanem azt is jelezte: kész együttműködni azokkal a fegyveres csoportokkal, amelyek szintén nem tesznek eleget a lefegyverzési felhívásnak.
Al-Asszáf ennél is tovább ment: szervezete kész lenne átvenni, sőt megvásárolni azokat a fegyvereket és katonai eszközöket, amelyeket más csoportok már nem használnának. A nyilatkozat szerint különösen olyan speciális fegyverrendszerekről lehet szó, amelyek kezeléséhez az állami intézményeken belül nincs megfelelő szakértelem. Ide sorolta a drónokat, öngyilkos drónokat, cirkálórakétákat és páncéltörő eszközöket is.
Ez a felvetés jól mutatja, hogy a milíciák lefegyverzésének kérdése Irakban nem egyszerű adminisztratív döntés. Ha egyes csoportok valóban átadnák fegyvereiket, azok sorsa, tárolása, kezelése és ellenőrzése önmagában is komoly politikai és biztonsági vitát okozhatna.
Az amerikai katonai jelenlét maradt a fő vitapont
Az Egyesült Államok 2011-ben formálisan kivonta harcoló alakulatait Irakból, majd 2014-ben, az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadjárat részeként tért vissza az országba. Bár az amerikai jelenlét mérete és jogi kerete azóta többször változott, Irakban továbbra is állomásoznak amerikai és más nyugati katonai egységek, különösen a kurdisztáni térségben és egyes kiképzési, illetve támogatási feladatokhoz kapcsolódva.
Az iraki síita milíciák egyik legfontosabb követelése az amerikai csapatok teljes kivonása. A Kataib Hezbollah és a hozzá hasonló szervezetek szerint az amerikai jelenlét sérti Irak szuverenitását, és lehetővé teszi, hogy Washington iraki területről gyakoroljon katonai nyomást Iránra.
Az amerikai–iráni konfliktus februári kiéleződése óta több támadás érte az Egyesült Államokhoz kötődő térségbeli célpontokat. Az iraki milíciák egy része nyíltan vagy közvetve jelezte, hogy az amerikai erőket és támaszpontokat legitim célpontnak tekinti, különösen akkor, ha az Egyesült Államok Irak területét vagy légterét Irán elleni műveletekhez használja.
Irak két nyomás között egyensúlyoz
Az iraki kormány rendkívül nehéz helyzetben van. Egyrészt Washington azt várja Bagdadtól, hogy korlátozza az Iránhoz kötődő fegyveres csoportok mozgásterét, és erősítse meg az állam kizárólagos ellenőrzését a fegyveres erőszak felett. Másrészt a síita milíciák egy része mélyen beágyazódott az iraki politikai és biztonsági rendszerbe, társadalmi támogatottsággal, saját fegyveres struktúrával és parlamenti kapcsolatokkal rendelkezik.
A Kataib Hezbollah mostani állásfoglalása azt jelzi, hogy a lefegyverzés kérdése aligha oldható meg gyorsan. Asz-Szadr lépése látványos politikai gesztus volt, de nem biztos, hogy más fegyveres csoportok is követik. Sőt, a Kataib Hezbollah nyilatkozata alapján a keményvonalasabb szervezetek akár meg is erősödhetnek, ha más milíciák valóban kivonulnak a fegyveres ellenállásból.
