Irán szerint egy esetleges amerikai–iráni megállapodásnak nemcsak a közvetlen amerikai–iráni háborús eszkalációt kell lezárnia, hanem a libanoni fronton zajló izraeli támadásokat is. Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnök Nabih Berri libanoni házelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt mondta: ha létrejön a háborút lezáró megállapodás Irán és az Egyesült Államok között, annak „minden fronton”, különösen Libanonban is meg kell állítania a támadásokat.
A kijelentés lényege világos: Teherán nem akar olyan megállapodást, amelyben az Egyesült Államok és Irán között csökken a feszültség, miközben Izrael tovább folytatja libanoni hadműveleteit. Ghalibaf szerint Irán komolyan ragaszkodik a regionális rendezéshez, és Libanon egész területén, különösen délen tűzszünetet akar elérni.
Az iráni üzenet azért fontos, mert Teherán ezzel a libanoni frontot közvetlenül összekapcsolja az amerikai–iráni tárgyalásokkal. A Tasnim iráni hírügynökség szerint Irán fel is függesztette a közvetett üzenetváltást Washingtonnal, mert az izraeli hadműveletek Libanonban folytatódtak. A Reuters ugyanezt úgy értelmezte: a közel-keleti tűzszüneti folyamat komoly veszélybe került, mert Irán már nem külön ügyként kezeli Libanont, Gázát és a közvetlen amerikai–iráni konfliktust. De érdemes hozzátenni, hogy ez nem újdonság – eleve így indultak a tárgyalások.
Trump szerint megvolt az alku
Donald Trump amerikai elnök korábban azt állította, hogy „nagyon termékeny” telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és közvetítőkön keresztül a Hezbollahhal is kapcsolatba lépett. Trump szerint a megállapodás lényege az lett volna, hogy a Hezbollah nem támadja Izraelt, Izrael pedig nem támadja a Hezbollahot, és nem indulnak izraeli erők Bejrút felé. A Reuters szerint Trump azt is közölte, hogy az esetleg Bejrút felé tartó izraeli erőket visszafordították.
Csakhogy a libanoni és iráni reakciókból az derül ki, hogy a helyzet ennél jóval kevésbé egyértelmű. A Hezbollahhoz köthető politikai oldalról Hassan Fadlallah, a libanoni parlament „Hűség az Ellenálláshoz” frakciójának képviselője azt mondta: a Hezbollah nem részleges tűzszünetet akar, hanem átfogó fegyvernyugvást egész Libanonban, amelynek előfeltétele az izraeli erők kivonása és a kitelepítettek visszatérése. A Tasnim beszámolója szerint Fadlallah elutasította azt a formulát, amely csak a bejrúti déli elővárosok és Észak-Izrael közötti kölcsönös támadások leállításáról szólt volna.
Vagyis Trump láthatóan egy gyors, politikailag jól kommunikálható tűzszüneti bejelentést akart tenni, miközben a térség szereplői ennél szélesebb, több frontot érintő megállapodást követelnek. A probléma nem az, hogy nincs tárgyalási csatorna, hanem az, hogy a felek nem ugyanazt értik tűzszünet alatt.
Libanon lett az amerikai–iráni alku próbaköve
A libanoni front az elmúlt napokban a teljes közel-keleti válság egyik kulcspontjává vált. A Reuters szerint a Hezbollah elfogadott egy amerikai közvetítésű javaslatot a támadások kölcsönös leállítására, de a libanoni álláspont szerint ennek egész Libanonra kell vonatkoznia. A libanoni elnökséghez köthető közlés alapján az első lépés az lett volna, hogy Izrael nem támadja Bejrút déli elővárosait, cserébe a Hezbollah is leállítja az Izrael elleni támadásokat.
Ez azonban a Hezbollah és Irán szemszögéből kevés. Ők nem akarják elfogadni azt a képletet, amelyben Izrael délen folytathatja hadműveleteit, miközben Bejrút környékén ideiglenes nyugalom áll be. A Hezbollah álláspontja szerint a tűzszünetnek nem lehet földrajzi kivétele, és nem lehet visszatérni a március 2. előtti helyzethez.
A libanoni házelnök, Nabih Berri közvetítő szerepe ezért különösen fontos. Berri az Amal Mozgalom vezetőjeként és a libanoni politikai rendszer egyik legtapasztaltabb szereplőjeként egyszerre képes kapcsolatot tartani a Hezbollahhal, az iráni vezetéssel és a nyugati közvetítőkkel. Az Al Mayadeen szerint Berri maga is arról beszélt, hogy valódi tűzszünetre csak Trump tudja rákényszeríteni Izraelt, vagyis a libanoni oldal is Washingtonra helyezi a felelősség jelentős részét.
Irán folytatja a nyomásgyakorolást
Teherán eközben nemcsak diplomáciai üzenetekkel, hanem katonai fenyegetésekkel is nyomást próbál gyakorolni a szemben álló felekre. Az iráni Hatam al-Anbija Központi Parancsnokság figyelmeztette Észak-Izrael és a katonai települések lakóit, hogy ha Izrael Bejrútot vagy a déli elővárosokat támadja, akkor az érintett északi területek célponttá válhatnak.
Az iráni Forradalmi Gárda hírszerzése szerint Libanon és Gáza „vörös vonalainak” átlépése közvetlen háborús helyzetet jelenthet Irán és az „ellenállási tengely” számára. A Tasnim arról is írt, hogy Irán és szövetségesei a Hormuzi-szoros teljes lezárását, valamint más frontok, köztük a Báb el-Mandeb térségének aktiválását is napirendre vették. A Reuters szintén arról számolt be, hogy Irán a Hormuzi-szoros blokkolásával fenyegetett, ami a világgazdaság szempontjából is rendkívül kockázatos lépés lenne.
Ez a fenyegetésrendszer azt mutatja, hogy Irán a tűzszünetet nem humanitárius vagy részleges biztonsági kérdésként kezeli, hanem regionális elrettentési csomagként. Ha Izrael Libanonban tovább támad, Teherán szerint az az egész amerikai–iráni alku megsértését jelenti.
Izraelben sem mindenki akar engedni Trumpnak
A helyzetet az is bonyolítja, hogy Izraelben sem egységes a kép. A Reuters szerint Netanjahu a Trump-bejelentés után is jelezte, hogy Izrael folytatja hadműveleteit Dél-Libanonban, ahol az izraeli erők a Zahrani folyó irányába nyomultak előre.
Az Al Jazeera élő tudósítása szerint Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter egyenesen arról beszélt, hogy itt az ideje nemet mondani Trumpnak, és folytatni a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban. Ez jól mutatja, hogy az amerikai elnök bejelentése nem feltétlenül jelent automatikus izraeli politikai konszenzust.
Izrael számára a libanoni hadműveletek célja a Hezbollah katonai infrastruktúrájának gyengítése és az északi települések biztonságának helyreállítása. Libanon, Irán és a Hezbollah szerint viszont Izrael a tűzszüneti folyamatot kihasználva próbál új katonai tényeket teremteni a terepen.
A tűzszünet egyelőre inkább politikai állítás, mint valóság
Mindezek alapján úgy tűnik, Trump ismét gyorsabban jelentette be a tűzszünetet, mint ahogy abban a felek ténylegesen megállapodtak volna. Washington szerint az alapokat tisztázták: a Hezbollah beszünteti a harcot, Izrael nem támadja Bejrútot, csakhogy az ördög a részletekben rejlik. Irán és a Hezbollah szerint ugyanis ez nem elég, mert a részleges tűzszünet nem tűzszünet, ha közben Dél-Libanonban folytatódnak az izraeli hadműveletek.
Teherán már többször leszögezte, hogy a libanoni kérdés nem mellékszál, hanem az egész regionális rendezés egyik feltétele. Ha Libanonban nincs teljes fegyvernyugvás, akkor az Iránnal folytatott amerikai tárgyalások is megakadnak. Washington így nehéz helyzetbe került: egyszerre kellene fékeznie Izraelt, kezelnie a Hezbollahot, és megmentenie az Iránnal formálódó megállapodást.
