Moszkva szerint hadiipari célpontokat támadtak
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz fegyveres erők június 2-ára virradó éjszaka nagy erejű, kombinált csapást mértek Ukrajna katonai-ipari létesítményeire. Moszkva azt állítja, hogy a támadás válasz volt az ukrán fél által végrehajtott támadásokra.
Az orosz tájékoztatás szerint a csapásokhoz nagy hatótávolságú, precíziós fegyvereket használtak légi, szárazföldi és tengeri indítási platformokról, valamint hiperszonikus aeroballisztikus rakétákat és támadó drónokat is bevetettek.
A minisztérium szerint a célpontok között voltak kijevi, zaporizzsjai, harkivi és dnyipropetrovszki hadiipari vállalatok, továbbá olyan üzemanyag- és közlekedési infrastruktúrák, amelyeket az orosz állítás szerint az ukrán fegyveres erők érdekében használtak.
Repülőtereket és logisztikai célpontokat is említett Moszkva
Az orosz közlés szerint a támadások katonai repülőtereket is értek Ukrajna különböző térségeiben. Moszkva azt állította, hogy minden kijelölt célpontot eltaláltak, és a tömeges csapás céljai teljesültek.
A védelmi minisztérium ugyanazon a napon arról is beszámolt, hogy a „Nyugat” haderőcsoporthoz tartozó 25. összfegyvernemi hadsereg egyik Uragan sorozatvető-rendszere megsemmisített egy ukrán lőszerraktárt. Az orosz tájékoztatás szerint a 220 milliméteres repesz-romboló rakétákkal végrehajtott sortűz több mint húsz kilométeres távolságból semmisítette meg a célpontot.
A közlések illeszkednek abba az orosz kommunikációs mintába, amely szerint Moszkva az ukrán hátország elleni nagyszabású csapásokat katonai, ipari és logisztikai célpontok elleni műveletként mutatja be.
Kijev, Dnyipro, Harkiv és Zaporizzsja egyaránt érintett volt
Az ukrán beszámolók szerint a támadás több hullámban zajlott. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán légierőre és a kijevi városi katonai adminisztrációra hivatkozva azt írta, hogy Kijevben és több régióban légiriadót rendeltek el ballisztikus fegyverek és drónok fenyegetése miatt. A lap szerint az ukrán légierő ballisztikus fenyegetésre, dróncsoportokra, stratégiai repülőgépek aktivitására és hajókról indított cirkálórakétákra is figyelmeztetett.
Az Rbc.ua ukrán hírportál szerint Oroszország drónokat, ballisztikus rakétákat és Kalibr cirkálórakétákat is bevetett, miközben stratégiai bombázókat – Tu–95MSz és Tu–160 típusú gépeket – is a levegőbe emelt. A portál szerint a támadás legalább Kijevet, Harkivot, Dnyiprót, Szumit és Zaporizzsját érintette.
A későbbi ukrán összesítések szerint Kijevben több kerületben is károk keletkeztek, köztük a Podilszkij, Sevcsenkivszkij, Szvjatosinszkij, Obolonszkij, Szolomjanszkij, Holoszijivszkij, Darnickij és Pecserszkij kerületben. Az Rbc.ua azt írta, hogy a fővárosban lakó- és nem lakóépületek is megsérültek, négy ember meghalt, 58-an pedig megsebesültek. Harkivban tíz sérültről, köztük egy gyermekről, Dnyipróban pedig hat halottról és 36 sérültről számoltak be.
A mélységi csapások irányába tolódik a háború
A június 2-i támadás ismét megmutatta, hogy a konfliktusban egyre nagyobb szerepet kapnak a mélységi, kombinált csapások. A drónok, ballisztikus rakéták, cirkálórakéták és nagy hatótávolságú precíziós fegyverek együttes alkalmazása azt a célt szolgálhatja, hogy túlterhelje az ukrán légvédelmet, és egyszerre érjen el katonai, ipari és pszichológiai hatást.
