Az Európai Unió külkereskedelmi mérlege továbbra is pozitív, de a mozgástér gyorsan szűkül: az Eurostat friss adatai szerint az EU márciusban 5,9 milliárd eurós áruforgalmi többletet ért el a világ többi részével szemben, miközben egy évvel korábban még 34 milliárd euró volt a többlet. Az uniós export márciusban éves alapon 8,7 százalékkal, 233,9 milliárd euróra csökkent, az import viszont 2,7 százalékkal, 228 milliárd euróra nőtt.
Nem egyszerű havi kilengésről van szó
A márciusi adat azért figyelemre méltó, mert nem pusztán technikai korrekciót jelez. Az első negyedév egészében az EU 12,7 milliárd eurós külkereskedelmi többletet ért el, ami majdnem a fele a 2025 utolsó negyedévében mért 23,6 milliárd eurónak. Vagyis az európai exportmodellre egyszerre nehezedik nyomás az energiaimport, a kínai verseny és az amerikai vámfenyegetés felől.
Az Eurostat külön is kiemelte, hogy márciusban romlott az energiamérleg: az energiaáruk kereskedelmi hiánya februárról márciusra 21,9 milliárd euróról 28,6 milliárd euróra nőtt. Ezt részben ellensúlyozta a vegyipari termékek többletének javulása, de a teljes mérleget ez már nem tudta megmenteni.
Kína felől nő a nyomás
Az EU legnagyobb árukereskedelmi hiánya továbbra is Kínával szemben keletkezik. Az Eurostat szerint 2026 első negyedévében az unió Kínával szembeni árukereskedelmi deficitje 98 milliárd euró volt, ami 2022 harmadik negyedéve óta a legmagasabb szint. A kínai import különösen az elektromos berendezések, gépek és mechanikai alkatrészek területén meghatározó.
Ez közvetlenül kapcsolódik az EU iparpolitikai vitáihoz. Brüsszel az elmúlt hónapokban egyre több ágazatban vizsgálja a kínai állami támogatások, dömpingárak és túltermelés hatását. A Financial Times beszámolója szerint Stéphane Séjourné ipari biztos szélesebb körben alkalmazna importkvótákat és védővámokat a vegyipar, a fémipar és a tiszta technológiák védelmében. Peking ezt protekcionista iránynak tartja, és válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Amerika sem biztonságos menedék
Az európai gazdaság számára különösen kellemetlen, hogy a kínai verseny mellett az amerikai piac sem jelent stabil menedéket. Az Egyesült Államok továbbra is az EU legfontosabb exportpiaca, de a transzatlanti kereskedelemre Donald Trump vámnyomása nehezedik. A Reuters szerint az EU-tagállamok május végén jóváhagyták az amerikai árukra vonatkozó vámcsökkentési jogszabályokat, hogy elkerüljék az európai autókra és más termékekre kivetett magasabb amerikai tarifákat.
A feszültség középpontjában az autóipar áll. Trump májusban azzal fenyegette meg az EU-t, hogy 15 százalékról 25 százalékra emeli az európai autókra vonatkozó vámot, ha Brüsszel július 4-ig nem teljesíti a korábbi kereskedelmi megállapodás feltételeit.
A német exportmodell sérülékenysége látszik
A folyamat Magyarország számára sem közömbös, mert a magyar ipar erősen kapcsolódik a német autóipari és gépipari értékláncokhoz. A német statisztikai hivatal adatai szerint Németország márciusi exportja az Egyesült Államokba éves alapon 21,4 százalékkal, 11,2 milliárd euróra esett vissza. Ennél nagyobb éves zuhanást utoljára 2020 júniusában mértek.
A Destatis külön jelezte, hogy Németország amerikai áruforgalmi többlete 2026 első negyedévében 30,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés különösen érzékeny, mert az Egyesült Államok évek óta a német export egyik legfontosabb piaca, a vámok pedig éppen azokat az ágazatokat érintik, amelyekre a közép-európai beszállítói hálózatok is épülnek.
Az EU egyszerre szorul két oldalról
Az adatok alapján az EU külkereskedelmi helyzete kettős nyomás alá került. Kína felől az olcsóbb, államilag támogatott vagy legalábbis erősen versenyképes ipari export növeli a deficitet, Amerika felől pedig a vámfenyegetés szűkíti az európai export lehetőségeit. Közben az energiaimport továbbra is rontja a mérleget.
A kérdés így már nem csak az, hogy mekkora az EU külkereskedelmi többlete. Sokkal inkább az, hogy meddig tartható fenn az a gazdasági modell, amely egyszerre függ az amerikai piactól, a kínai beszállításoktól és a drága energiaimporttól. Ez Magyarország számára is alapvető kérdés, mert a német ipar lassulása és az európai exportpiacok szűkülése közvetlenül érintheti a hazai feldolgozóipart, az autóipari beruházásokat és a beszállítói láncokat is.
