Az amerikai Képviselőház többsége Donald Trump iráni háborújának korlátozása mellett szavazott, miközben Washington és Teherán között továbbra is zajlanak a tárgyalások. A Fehér Ház optimizmust sugall, de a megállapodás nemcsak nukleáris kérdés: Irán a teljes regionális tűzszünethez, köztük a libanoni front lezárásához is kötné a rendezést.
A Képviselőház korlátozná Trump mozgásterét
Az amerikai Képviselőház elfogadott egy határozatot, amely arra kötelezné Donald Trump elnököt, hogy vonja ki az amerikai erőket az Irán elleni harci műveletekből, ha ehhez nem kap külön kongresszusi felhatalmazást. A döntés politikai értelemben komoly figyelmeztetés a Fehér Háznak, még akkor is, ha az elnöki adminisztráció szerint a határozatnak nincs közvetlen jogi ereje.
Gregory Meeks demokrata képviselő szerint a szavazás kétpárti figyelmeztetés Trump „törvénytelen és költséges” iráni háborújával szemben. Meeks úgy látja, a katonai fellépés nem érte el deklarált céljait, viszont rontotta a diplomáciai megoldás esélyeit, növelte az amerikaiak terheit, és lehetőséget adott Iránnak arra, hogy demonstrálja regionális befolyását.
Trump már megint optimista
Trump közben továbbra is optimista hangot üt meg. Az elnök szerint az Iránnal folytatott tárgyalások „nagyon kiválóan” haladnak, és akár már a hétvégén történhet előrelépés. Azt állította, hogy Teherán írásban vállalhatja: nem szerez, nem fejleszt és nem vásárol nukleáris fegyvert.
A Reuters beszámolója szerint Trump külön is kijelentette, hogy Irán beleegyezett abba, hogy nem lesz nukleáris fegyvere. Ugyanakkor az amerikai elnök azt is jelezte, hogy ha nem sikerül megállapodni, más opciók – köztük a katonai nyomásgyakorlás – továbbra is az asztalon maradhatnak.
A megállapodás nem csak nukleáris kérdés
A Fehér Ház optimizmusa ellenére az iráni alku nem szűkíthető le a nukleáris programra. Marco Rubio külügyminiszter szerint az egyeztetések rendkívül technikai szakaszba léptek, és a nukleáris megállapodás véglegesítése még 30–90 napot is igénybe vehet. Rubio azt is hangsúlyozta, hogy a szankciók enyhítése csak nukleáris engedményekért cserébe képzelhető el.
Ez azt jelenti, hogy Trump gyors politikai sikert szeretne felmutatni, de a tényleges megállapodás jóval bonyolultabb lehet. A kérdés nemcsak az urándúsításról, hanem a szankciókról, a Hormuzi-szoros biztonságáról, a regionális fegyveres konfliktusokról és az amerikai–izraeli katonai nyomás jövőjéről is szól.
Irán egyszerre zárná le a frontokat
Teherán álláspontja szerint a háborút nem lehet frontonként külön lezárni. Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszter az al-Majadínnek azt mondta: vagy megáll a háború Iránban és Libanonban is, vagy egyik helyen sem áll meg. Szerinte a tűzszünetnek a „rezisztenciatengely” frontjaira is ki kell terjednie, különösen Libanonra.
Ez az iráni üzenet jelzi, hogy a mostani tárgyalások valódi tétje nem pusztán egy új nukleáris alku, hanem a közel-keleti erőviszonyok ideiglenes újrarendezése. Washingtonban közben nő a belpolitikai ellenállás, Trump gyors sikert ígér, Rubio hosszabb technikai folyamatról beszél, Irán pedig világossá teszi: nem fogad el olyan békét, amelyben az egyik front elcsendesedik, a másik viszont tovább ég.
