Új szakaszba léphet Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási folyamata, miután Magyarország és Ukrajna megállapodott a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogairól. A Reuters szerint a megállapodás megnyithatja az utat az első tárgyalási klaszter megnyitása előtt, amely eddig magyar fenntartások miatt akadt el.
Marta Kos bővítési biztos üdvözölte a magyar–ukrán egyezséget, és úgy fogalmazott: eljött az idő Ukrajna és Moldova uniós útjának felgyorsítására. Szerinte a megállapodás lehetővé teheti, hogy a tagállamok előrelépjenek az első tárgyalási klaszter megnyitásában, amely a jogállamisági és demokratikus intézményi kérdéseket érinti.
Június közepén nyílhat az első klaszter
A Reuters beszámolója szerint mind a 27 uniós tagállam hozzájárult az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások első lépéséhez. A következő mérföldkő a tervek szerint június 15-én, Luxembourgban lehet, ahol kormányközi konferencián nyithatják meg az első tárgyalási klasztert.
Ez még nem garantálja a gyors uniós tagságot. A csatlakozási folyamat hosszú, technikai és politikai tárgyalássorozat, amelyben az országoknak több tucat szakpolitikai területen kell átvenniük az uniós szabályokat. A mostani döntés jelentősége inkább az, hogy Ukrajna és Moldova a formális tárgyalási szakaszba léphet, miután a politikai blokád hónapokig lassította a folyamatot.
Kárpátalja volt a kulcskérdés
Budapest támogatását az ukrajnai magyar kisebbség jogainak rendezéséhez kötötte. Magyar Péter miniszterelnök szerint az egyezség a mintegy 100 ezer kárpátaljai magyar nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítését célozza. A Reuters szerint a megállapodás részét képezi a kisebbségi iskolarendszer helyreállítása, a magyar nyelv használatának biztosítása az oktatásban és vizsgákon, valamint a magyar nemzeti jelképek használata ünnepi alkalmakkor.
Magyar ugyanakkor jelezte: Budapest támogatása nem jelent gyorsított csatlakozást. Magyarország az első klaszter megnyitását támogatná, de nem automatikus vagy feltétel nélküli uniós tagságot.
Moldova is nyerhet a fordulattal
A magyar–ukrán vita Moldovát is érintette, mivel Brüsszel eddig együtt kezelte a két ország csatlakozási folyamatát. Ezért ha Ukrajna előtt megnyílik az első klaszter, Moldova is előreléphet. A Financial Times szerint Magyarország a megállapodással lényegében feloldotta a 17 hónapja tartó vétót, amely mindkét ország tárgyalási folyamatát visszafogta.
A mostani fejlemény tehát egyszerre diplomáciai áttörés és óvatos politikai kompromisszum. Brüsszel gyorsítana, Kijev és Chişinău előrelépést kapna, Budapest pedig azt üzenheti: a magyar kisebbségi jogok ügyében elért engedmények nélkül nem nyílt volna meg az uniós út következő szakasza.
A nagy kérdőjel: Transznyisztria
Moldova csatlakozása nem kevésbé érzékeny kérdés, mint Ukrajnáé, hiszen az ország keleti részén fekvő Transznyisztria gyakorlatilag nem áll Chișinău ellenőrzés alatt, és a térségben továbbra is orosz katonai jelenlét van. Ez azt jelenti, hogy Moldova uniós integrációja nemcsak jogharmonizációs és gazdasági kérdés, hanem egy befagyott konfliktus kezelésének próbája is.
Brüsszel hivatalos álláspontja szerint Moldova európai útját nem lehet Transznyisztria „vétójától” függővé tenni. Az EU eddig is támogatta Moldova területi integritását, ugyanakkor a gyakorlatban elképzelhető olyan modell, amelyben Moldova előrehalad az uniós csatlakozás felé, miközben a transznyisztriai kérdés rendezése külön politikai folyamat marad. Ez hasonlíthatna Ciprus esetére: az ország belépett az EU-ba, de az uniós jog alkalmazása a ténylegesen nem ellenőrzött területen felfüggesztve maradt.
Oroszország ezzel szemben várhatóan úgy értelmezi Moldova uniós közeledését, mint Chișinău geopolitikai kiszakítását az orosz befolyási övezetből. Moszkva hagyományosan azt hangsúlyozza, hogy Moldova semlegességét és a transznyisztriai rendezési folyamatot tiszteletben kell tartani, és ellenzi azokat a lépéseket, amelyek szerinte a konfliktus egyoldalú megoldását vagy a térség nyugati integrációját célozzák. Ezért az uniós csatlakozás Moldova esetében sem csak bővítési ügy, hanem az EU–Oroszország viszony egyik újabb ütközőpontja is lehet.
