Vlagyimir Putyin orosz és Savkat Mirzijojev üzbég elnök videókapcsolaton keresztül részt vett az üzbegisztáni Dzsizak megyében épülő atomerőmű alapkőletételi ceremóniáján. Az Izvesztyija beszámolója szerint ez lesz Üzbegisztán első atomerőműve, amely orosz technológiai tervek alapján valósul meg.
Putyin a ceremónián hangsúlyozta, hogy nagy és jelentős energetikai létesítmény alapjait rakják le, és külön kiemelte Mirzijojev személyes szerepét a projekt előkészítésében. Az orosz elnök szerint Taskent alapos mérlegelés után választotta ki az Üzbegisztán számára legmegfelelőbb változatot.
Az esemény politikai súlyát növelte, hogy a bejelentésre a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum előestéjén került sor, ahol Mirzijojev díszvendégként vett részt.
Kis- és nagyteljesítményű blokkok egy telephelyen
A dzsizaki projekt különlegessége, hogy egy telephelyen épülne kis- és nagyteljesítményű atomerőművi kapacitás. A tervek szerint két nagyobb blokk épül VVER–1000 típusú reaktorokkal, valamint egy kisebb egység két RITM–200N reaktorral, amelyek egyenként 55 megawattos teljesítményűek.
A cikk szerint ez a konstrukció nemcsak Üzbegisztán számára jelentene új korszakot, hanem a Roszatom nemzetközi portfóliójában is fontos referencia lehet. A kis moduláris reaktorok iránt világszerte nő az érdeklődés, de működő tapasztalattal jelenleg kevés szereplő rendelkezik.
Az Izvesztyijának nyilatkozó Darja Szaprinszkaja, az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének munkatársa arra emlékeztetett, hogy Oroszország és Üzbegisztán nukleáris együttműködésének gyökerei még a szovjet időszakra nyúlnak vissza. Szerinte Taskent számára nemcsak egy erőmű megépítése lehet fontos, hanem egy teljes nukleáris iparág megalapozása is.
Energiapolitikai és iparfejlesztési jelentőség
Üzbegisztán gyorsan növekvő népessége és ipari fejlődése miatt egyre nagyobb energiaigénnyel szembesül. Ebben a helyzetben az atomenergia nemcsak stabil áramtermelési forrásként jelenik meg, hanem hosszú távú iparfejlesztési eszközként is.
A kis moduláris reaktorok üzbég alkalmazása különösen érdekes lehet, mert ha az ország üzemeltetési tapasztalatot szerez ezen a területen, akkor a későbbiekben akár regionális tudás- és technológiai központként is megjelenhet. A projekt így túlmutat egyetlen erőművön: képzéshez, szakemberállományhoz, beszállítói láncokhoz és technológiai transzferhez kapcsolódhat.
Szoros orosz–üzbég politikai párbeszéd
Putyin és Mirzijojev mostani találkozója rövid időn belül már a harmadik volt. Az üzbég elnök korábban Moszkvában részt vett a május 9-i ünnepségeken, majd a két vezető az Eurázsiai Gazdasági Unió asztanai csúcstalálkozóján is egyeztetett.
Az Izvesztyija értékelése szerint ez jól mutatja, hogy Oroszország és Üzbegisztán kapcsolatai intenzív és bizalmi politikai párbeszédre épülnek. Moszkva Üzbegisztánt stratégiai partnernek és szövetségesnek tekinti Közép-Ázsiában.
A gazdasági kapcsolatokban az energetika régóta kiemelt szerepet játszik. A Gazprom és a Lukoil gázmezők fejlesztésében vesz részt, míg a Tatnyefty és a Zarubezsnyefty petrolkémiai termelésben, feldolgozásban, üzemanyag-ellátásban és olajmezők hatékonyságának növelésében érdekelt.
Migráció: együttműködés és feszültség egyszerre
Sztanyiszlav Pritcsin, az IMEMO Közép-Ázsiával foglalkozó szakértője szerint Oroszország és Üzbegisztán között nincsenek alapvető ellentétek, de vannak érzékeny pontok. Ezek közül az egyik legfontosabb a munkaerő-migráció.
Oroszország számára az üzbég munkaerő fontos gazdasági tényező, Üzbegisztán számára pedig a külföldön dolgozók hazautalásai és munkalehetőségei jelentenek lényeges társadalmi-gazdasági támaszt. Ugyanakkor a szakértő szerint sok migráns vidéki háttérből érkezik, gyenge orosznyelv-tudással és korlátozott alkalmazkodási tapasztalattal, ami integrációs és jogi problémákat is okozhat.
A két ország ezért azon dolgozik, hogy már Üzbegisztánban javítsák a munkavállalók felkészítését, de ezen a területen még sok feladat van.
Oroszország, Kína és a közép-ázsiai verseny
Üzbegisztán kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, miközben legfontosabb gazdasági partnerei továbbra is Oroszország és Kína. Pritcsin szerint a kereskedelemben Oroszország időről időre meg is előzi Kínát, a beruházások terén pedig a két ország jelenléte olyan szintű, amelyet más külső szereplők nehezen tudnak megközelíteni.
Az Egyesült Államok és Törökország ugyan igyekszik erősíteni közép-ázsiai pozícióit, de az Izvesztyija értékelése szerint gazdasági súlyuk Üzbegisztánban továbbra is korlátozottabb, mint Moszkváé és Pekingé.
A térségben ugyanakkor az Európai Unió is aktívabbá vált. Brüsszel nyomást gyakorol Közép-Ázsia országaira, köztük Üzbegisztánra, hogy korlátozzák az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. Az uniós vádak rendszeresen a kettős felhasználású termékekre és a szankciók megkerülésére vonatkoznak, de az orosz értelmezés szerint ez a politika eddig nem hozott áttörést.
A projekt geopolitikai üzenete
A dzsizaki atomerőmű elindítása egyszerre energetikai, ipari és geopolitikai üzenet. Üzbegisztán számára a projekt energiafüggetlenséget, ipari modernizációt és technológiai presztízst jelenthet. Oroszország számára pedig azt mutatja, hogy a Roszatom továbbra is képes nagy stratégiai projekteket megvalósítani a posztszovjet térségben.
A beruházás különösen fontos egy olyan időszakban, amikor Közép-Ázsia a nagyhatalmi verseny egyik kulcstérségévé vált. Moszkva ezzel nem pusztán erőművet épít, hanem hosszú távú technológiai, képzési és energetikai kapcsolatot mélyít el Taskenttel.
A fő üzenet így az, hogy az orosz–üzbég partnerség nemcsak diplomáciai nyilatkozatokban, hanem nagy, évtizedekre szóló infrastrukturális projektekben is testet ölt.
