Emmanuel Macron francia elnök történelmi damaszkuszi látogatásán bejelentette: Franciaország megkezdi annak az 51 millió eurónak a visszajuttatását Szíriának, amelyet Rifaat al-Aszad, a megbuktatott Bassár al-Aszad nagybátyja vagyonának elkobzásából szereztek.
A pénzt elvileg nem a szíriai államkasszába egyszerűen beöntve, hanem konkrét fejlesztési és újjáépítési projektekre fordítanák, vagyis a francia üzenet egyértelmű: a régi rezsim által kimenekített vagyonból az új Szíria újjáépítését kell finanszírozni.
Robbanások árnyékában
Macron látogatása önmagában is jelentős diplomáciai fordulat: ő volt az első uniós államfő, aki Bassár al-Aszad 2024-es bukása után Szíriába utazott. A francia elnök Ahmed as-Saraa szíriai elnökkel tárgyalt, és a látogatás célja nemcsak a politikai kapcsolat újraépítése volt, hanem az is, hogy Franciaország helyet kérjen magának Szíria gazdasági újjáépítésében.
A látogatást ugyanakkor két damaszkuszi robbanás árnyékolta be: a detonációk a Four Seasons Hotel közelében történtek, nem sokkal azután, hogy Macron konvoja elhagyta a térséget. A támadásban legalább 18 ember megsérült, de a francia elnök programját nem szakították meg.
Ki volt Rifaat al-Aszad?
Rifaat al-Aszad Hafez al-Aszad volt szíriai elnök testvére, Bassár al-Aszad nagybátyja, korábban pedig Szíria egyik legbefolyásosabb katonai vezetője volt. A nyugati és emberi jogi források gyakran „Hama mészárosaként” emlegetik, mert a vádak szerint kulcsszerepe volt az 1982-es hamái vérengzésben, amikor a rezsim brutálisan leverte a Muzulmán Testvériséghez köthető felkelést.
Svájcban 2024-ben háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt emeltek vádat ellene a hamái eseményekkel összefüggésben. Az ügy azonban évtizedekkel a történtek után is azt mutatta, hogy Rifaat al-Aszad neve nemcsak a szíriai rezsim erőszakos múltjához, hanem a nemzetközi igazságszolgáltatás nehézségeihez is kapcsolódott.
A franciaországi vagyonbirodalom
Rifaat al-Aszad az 1980-as évek közepén került száműzetésbe Szíriából, miután szembekerült testvérével, Hafez al-Aszaddal. Ezt követően évtizedeken át Európában élt, és hatalmas ingatlanvagyont épített ki Franciaországban, Spanyolországban és más országokban.
A francia eljárás szerint a vagyon jelentős része szíriai közpénzek elsikkasztásából és pénzmosásból származott. A párizsi bíróság 2020-ban négy év börtönre ítélte, majd az ítéletet később megerősítették; a franciaországi ingatlanvagyont elkobozták. A lefoglalt vagyon körébe párizsi luxusingatlanok, vidéki kastély, ménesbirtok és lyoni irodahelyiségek is tartoztak.
A franciaországi vagyon értékét több forrás 90–100 millió euró körülire becsülte, de a mostani visszatérítési folyamat első körben 51 millió euróról szól.
Nem segély, hanem visszaszolgáltatás
A mostani lépés jelentősége túlmutat Szírián. Franciaország 2021-ben olyan jogi mechanizmust hozott létre, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi politikai elit által Franciaországban tisztára mosott és elkobzott vagyont ne egyszerűen a francia költségvetés nyelje el, hanem visszakerüljön azokhoz a népekhez, amelyektől eredetileg elvették.
A The National szerint a Rifaat al-Aszad-vagyon visszajuttatása lehet az első alkalom, amikor Franciaország ezt a 2021-es mechanizmust ténylegesen alkalmazza. A francia és szíriai külügyminiszterek által aláírt szándéknyilatkozat szerint az összegből Szíriában konkrét fejlesztési projekteket finanszíroznának.
Ez politikailag érzékeny kérdés. A pénz visszaadása ugyanis csak akkor hiteles, ha nem egy új politikai elit magánvagyonát gyarapítja, hanem átlátható módon valóban a szíriai lakosságot szolgálja. Éppen ezért a francia modell lényege elvileg az, hogy a visszaszolgáltatás nem adomány, hanem jóvátétel, amelynek felhasználását ellenőrizni kell.
Franciaország visszatérne Szíriába
Macron damaszkuszi útja nemcsak erkölcsi gesztus volt, hanem nagyon is gyakorlati gazdasági és geopolitikai lépés. A látogatás idején francia vállalatok is megjelentek Szíriában: a CMA CGM például megállapodást kötött a damaszkuszi repülőtér légi teherszállítási műveleteinek kezeléséről és két szárazkikötő működtetéséről.
A Reuters és más beszámolók szerint francia részről energetikai, logisztikai és infrastrukturális együttműködésekről is szó volt. Ez azt jelzi, hogy Párizs nem akar kimaradni a háború utáni Szíria újjáépítéséből, különösen akkor, amikor Damaszkusz új vezetése látványosan próbál visszatérni a nemzetközi rendszerbe.
Az új rendszer próbája lehet
A Rifaat al-Aszad-vagyon visszaadása egyszerre szimbolikus és gyakorlati ügy. Szimbolikus, mert az Aszad-rendszer egyik legsötétebb figurájához köthető pénzről van szó. Gyakorlati, mert Szíria romokban áll, az infrastruktúra, az energiarendszer, a közszolgáltatások és a városok újjáépítése hatalmas forrásokat igényel.
A kérdés most az, hogy a visszajuttatott pénz valóban a szíriai társadalom javát szolgálja-e, vagy csak egy újabb politikai alku része lesz Franciaország és Damaszkusz között. Macron gesztusa mindenesetre világos üzenet: Franciaország az új Szíriában nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági és erkölcsi szerepet is akar vállalni.
