A szudáni hadsereg újabb stratégiai település visszafoglalását jelentette be az etióp határ közelében, miközben Abdel-Fattáh al-Burhán, a szudáni Átmeneti Szuverén Tanács vezetője Khartúmban fogadta az Afrikai Unió különmegbízottját.
A két fejlemény együtt azt jelzi, hogy a hadsereg katonai pozícióinak erősödésével párhuzamosan a nemzetközi diplomácia is óvatosan visszatérne a szudáni fővárosba, ám a 2023 óta tartó háború humanitárius és politikai következményei továbbra is rendkívül súlyosak.
Az Afrikai Unió visszatérne Khartúmba
Abdel-Fattáh al-Burhán szerdán Khartúmban tárgyalt Mohamed Belaiche-sal, az Afrikai Unió szudáni különmegbízottjával. A találkozón részt vett Mohieddine Salem szudáni külügyminiszter is, a felek pedig a politikai és biztonsági helyzetet, a békefolyamat lehetőségeit, valamint az AU khartúmi összekötő irodájának újranyitását vitatták meg. Az Afrikai Unió a háború 2023. áprilisi kitörése után zárta be khartúmi irodáját.
A lépés azért fontos, mert a szudáni kormány 2026 januárjában újra Khartúmból kezdte meg működését, és az ENSZ-ügynökségek is fokozatosan visszatértek a fővárosba. Az AU Bizottsága két héttel korábban gyors politikai és biztonsági helyzetértékelést rendelt el, amely az összekötő iroda újranyitásának előkészítését szolgálja.
A diplomáciai jelenlét a politikai rendezés előszobája lehet
Belaiche a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy az Afrikai Unió továbbra is a feszültség csökkentését, a tűzszünet előkészítését és az átfogó politikai folyamat elindítását támogatja. Az AU álláspontja szerint Szudán válságát végső soron nem lehet pusztán katonai úton rendezni, ezért szükség van olyan nemzeti párbeszédre, amelyben a konfliktus főbb szereplői és a társadalmi erők is részt vehetnek.
Az Afrikai Unió visszatérése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a béke közel lenne. Inkább azt mutatja, hogy a nemzetközi szereplők ismét próbálnak intézményes csatornákat kiépíteni Khartúmban, miután a főváros hosszú időn át a harcok, a hatalmi átrendeződés és az állami működés szétesésének jelképe volt.
A hadsereg szerint visszavették Al-Kurmukot
A diplomáciai mozgással egy időben katonai szempontból is jelentős fejlemény történt. Katonai források szerint a Szudáni Fegyveres Erők és szövetségeseik benyomultak Al-Kurmukba, a Kék-Nílus állam egyik legfontosabb településére, miután harcokat vívtak a Gyorsreagálású Támogató Erőkkel, vagyis az RSF-fel, valamint a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom–Észak fegyvereseivel. Az Anadolu beszámolója szerint az RSF és az SPLM-N március 24-én foglalta el a várost.
Al-Kurmuk stratégiai jelentősége abban áll, hogy az etióp határ közelében fekszik, és ellenőrzése alatt tarthatók olyan szárazföldi útvonalak, amelyek Szudánt Etiópiával és Dél-Szudánnal kötik össze. A település ezért nemcsak helyi katonai célpont, hanem ellátási, utánpótlási és határbiztonsági csomópont is.
A Kék-Nílus térsége újra kulcsfontosságú front lett
A szudáni háború fő figyelme sokáig Khartúmra, Darfúrra és Kordofánra irányult, de a Kék-Nílus állam is egyre fontosabb fronttá vált. A térség földrajzi helyzete miatt érzékeny: közel van Etiópiához és Dél-Szudánhoz, miközben az SPLM-N régi konfliktusai és autonómiatörekvései is átfedik a jelenlegi polgárháború logikáját.
A hadsereg Al-Kurmuk környéki előrenyomulása ezért nemcsak egy város visszafoglalásáról szól. A tét az, hogy a hadsereg vissza tudja-e szorítani az RSF-fel és az SPLM-N-nel összekapcsolódó erőket a keleti és délkeleti határvidéken, miközben más frontokon továbbra is súlyos harcok zajlanak.
A háború továbbra is humanitárius katasztrófa
A katonai és diplomáciai fejlemények mögött ott húzódik a háború emberi ára. A szudáni konfliktus 2023 áprilisában robbant ki a hadsereg és az RSF között, miután elmérgesedett a vita a félkatonai erők hadseregbe integrálásáról. Azóta az ország a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságába süllyedt.
A legfrissebb összesítések szerint a háború már tízezrek halálát okozta, mintegy 13 millió embert kényszerített otthona elhagyására, és több mint 30 millióan szorulnak sürgős humanitárius segítségre. A harcok, a dróntámadások, az etnikai erőszak, az élelmiszerhiány és az egészségügyi rendszer összeomlása egyszerre sújtják a lakosságot.
Különösen súlyosak a Darfúrból érkező jelentések. Egy friss ENSZ-vizsgálat szerint az RSF által Észak-Darfúrban elkövetett tömeggyilkosságok, szexuális erőszak, emberrablások és éheztetés olyan mintázatot mutattak, amely népirtásként értékelhető. Az RSF tagadja ezeket a vádakat, de a nemzetközi figyelem ismét ráirányult arra, hogy a szudáni háború nem pusztán hatalmi harc, hanem a civil lakosságot közvetlenül pusztító konfliktus.
Katonai előnyből politikai rendezés?
Al-Burhán számára az AU-val folytatott tárgyalás és az Al-Kurmuk körüli katonai előrelépés egyszerre erősítheti azt a képet, hogy a hadsereg visszanyeri kezdeményezőképességét. Ez politikailag is fontos: minél stabilabbnak mutatkozik a khartúmi kormányzati jelenlét, annál könnyebb a nemzetközi szereplőknek újra hivatalos csatornákat nyitni a fővárosban.
A nagy kérdés azonban az, hogy a katonai előrenyomulás valóban közelebb viszi-e az országot a politikai rendezéshez, vagy csak újabb frontokon mélyíti el a háborút. Az Afrikai Unió az átfogó párbeszédet és a tűzszünetet sürgeti, de ehhez nemcsak az kell, hogy legyen kivel tárgyalni Khartúmban, hanem az is, hogy a fegyveres szereplők érdekeltek legyenek a kompromisszumban.
Egyelőre Szudánban mindkét folyamat egyszerre zajlik: a hadsereg próbálja visszavenni a stratégiai területeket, miközben az Afrikai Unió megpróbál visszatérni a diplomácia terepére. A béke esélye azon múlik, hogy a katonai erőviszonyok változása tárgyalási nyomást teremt-e, vagy újabb körre indítja a már így is katasztrofális háborút.
