Brazília azonnal megkezdte az amerikai vámokra adható ellenintézkedések előkészítését, és a Kereskedelmi Világszervezethez fordul Donald Trump kormányának új kereskedelmi intézkedése miatt. Washington kényszermunkára hivatkozva hatvan gazdaság termékeire vetett ki újabb 10–12,5 százalékos vámot, Brasília szerint azonban az emberi jogi érvelés valójában protekcionista kereskedelempolitikát takar.
Hatvan gazdaság célkeresztben
Az amerikai kereskedelmi képviselet, az USTR július 23-án jelentette be, hogy Donald Trump utasítására lezárta a hatvan kereskedelmi partnerrel szemben indított vizsgálatát.
Washington álláspontja szerint ezek az országok és gazdasági térségek nem tiltják megfelelően, illetve nem akadályozzák meg hatékonyan a kényszermunkával előállított áruk behozatalát.
Azok a partnerek, amelyek már elfogadtak ilyen tilalmakat, vagy vállalták azok bevezetését, tízszázalékos vámot kaptak. A többi érintett gazdaságra – köztük Brazíliára – fő szabály szerint 12,5 százalékos pótlólagos teher vonatkozik. Az Európai Unió, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Svájc egyes termékeinél a pontos mérték a már érvényes vámoktól függ.
Brasília szerint csak ürügy
A brazil kormány „önkényesnek” és „indokolatlannak” nevezte az amerikai döntést. Közleményében azzal vádolta az USTR-t, hogy egy valóban fontos emberi jogi ügyet használ fel kereskedelmi akadályok építésére.
Brasília szerint az Egyesült Államok a kényszermunka elleni fellépést eszközzé változtatja, hogy belföldi törvényei alapján más országokra kényszerítse saját kereskedelmi feltételeit.
Az amerikai fél ezzel szemben az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakaszára hivatkozik. Ez lehetővé teszi Washington számára, hogy fellépjen az általa indokolatlannak, hátrányosan megkülönböztetőnek vagy az amerikai kereskedelmet korlátozónak minősített külföldi gyakorlatokkal szemben.
Kényelmetlen ellentmondás
A vita egyik különös eleme, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1930-as, kényszermunkáról szóló 29. számú egyezményét. Washington ugyanakkor már az 1930-as vámtörvény alapján tiltja a kényszermunkával készült áruk importját, és az USTR éppen erre a csaknem százéves szabályozásra hivatkozik.
Vagyis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán ne lenne saját jogi szabályozása, hanem arról, hogy Brazília vitatja: az amerikai belső jog alapján jogszerűen büntethető-e általános vámokkal hatvan másik gazdaság.
Jön a viszonossági törvény
Brazília közölte, hogy azonnal elindítja a 2025-ben elfogadott gazdasági viszonossági törvény alkalmazásához szükséges eljárást. A jogszabály lehetővé teszi kereskedelmi és beruházási kedvezmények, valamint egyes szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kötelezettségek felfüggesztését, ha egy másik állam egyoldalúan hátrányos intézkedéseket hoz Brazíliával szemben.
A konkrét ellenlépésekről még nem született végleges döntés. Korábbi brazil egyeztetéseken felmerült amerikai gyógyszeripari és mezőgazdasági szabadalmak védelmének korlátozása, valamint az amerikai audiovizuális vállalatok osztalék- és jogdíjkifizetéseinek szigorítása.
Brasília inkább ilyen célzott lépésekben gondolkodhat, mint az amerikai import általános megvámolásában, mert ez kevésbé emelné a brazil fogyasztói árakat és kevésbé zavarná meg a hazai ellátási láncokat.
Akár 37,5 százalékos teher
A 12,5 százalékos vám nem az első amerikai intézkedés Brazíliával szemben. Washington egy héttel korábban már 25 százalékos pótlólagos vámot vetett ki több brazil termékre, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra hivatkozva.
A két vám egyes ágazatokban összeadódik. A lábbelikre, gépekre és ipari berendezésekre így akár 37,5 százalékos többletteher is kerülhet, míg például a cellulóz csak az új 12,5 százalékos intézkedés alá esik.
Mintegy kétezer brazil termék ugyanakkor mentességet kapott mindkét új vám alól. Ezek között található a kávé, a narancslé, a marhahús, a repülőgépek és több repülőgép-alkatrész is.
Nem csak a vámokról szól
Az első 25 százalékos vám az amerikai vizsgálat szerint többek között a brazil digitális fizetési rendszerhez, a Pixhez, az etanolpiac szabályaihoz, a szellemi tulajdon védelméhez és az illegális erdőirtáshoz kapcsolódott.
Brazília valamennyi vádat visszautasította. A helyzet különösen kényes, mert az Egyesült Államok tartósan kereskedelmi többletet ér el Brazíliával szemben, vagyis nem egy klasszikus amerikai kereskedelmi hiányt próbál csökkenteni.
A vámok által közvetlenül érintett brazil export értékét hét- és tizenegymilliárd dollár közé becsülik. A leginkább veszélyeztetett ágazatok közé a cipőgyártás, a faipar, a gépgyártás és a textilipar tartozik.
Újabb ügy a WTO előtt
Brazília a WTO vitarendezési mechanizmusában is megtámadja az amerikai intézkedést. Első lépésként konzultációt kérhet Washingtontól; ha a felek hatvan napon belül nem jutnak megállapodásra, Brasília döntőbizottság felállítását kérheti.
Brazília már 2025-ben is WTO-eljárást indított az amerikai vámintézkedések miatt, azt állítva, hogy Washington a multilaterális szabályok megkerülésével, egyoldalúan próbál kereskedelmi elégtételt venni.
A WTO egyik testülete 2020-ban már megállapította, hogy a Kínával szembeni korábbi amerikai 301-es vámok több ponton ellentétesek voltak a GATT szabályaival. Az Egyesült Államok azonban fellebbezett, és a WTO fellebbviteli rendszerének működésképtelensége miatt az ítélet nem vált véglegesen elfogadott döntéssé.
Lula piacokat keres
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök továbbra is tárgyalna Washingtonnal, de közölte: ha Brazília nem tudja termékeit az Egyesült Államokban értékesíteni, más piacokat fog keresni.
A brazil stratégia így két irányban halad. Brasília nyitva hagyja a megegyezés lehetőségét, közben azonban jogi és gazdasági eszközökkel is készül az elhúzódó kereskedelmi konfliktusra.
Trump új vámrendszere pedig messze túlmutat Brazílián. Az Egyesült Államok a kényszermunka elleni fellépésre hivatkozva gyakorlatilag a világ legfontosabb gazdaságainak többségével szemben új kereskedelmi akadályokat emelt, és ezzel újabb frontot nyitott a globális vámháborúban.
