A tevék híresen jól tűrik a sivatagi körülményeket, ám a BBC beszámolója szerint már ezek a szívós állatok sem bírják az afrikai kontinensen tapasztalható szélsőségesen emelkedő hőmérsékletet.
Égő homok, forró szél
Az északkelet-etiópiai Afar régió a Föld egyik legforróbb és legszárazabb pontja, ahol a nomádok hagyományosan sóval megrakott tevekaravánokkal kelnek át a sivatagon. Ali Umer, egy 40 éves pásztor, aki mintegy 500 tevét gondoz, elmondta, hogy saját szemével látja az állatok szenvedését.
A tevék lábán hólyagok keletkeznek, szemük könnyezik, a forró homok pedig megégeti a bőrüket és felperzseli a szőrüket. Az elmúlt egy hónapban nyolc teveborjút veszített el a hőség miatt, ami az utóbbi években egyre intenzívebbé vált. Még a korábban hűsítő szél is forró levegőt hoz.
Kimerültség és kiszáradás
A pásztor tapasztalatait tudósok és kutatások is alátámasztják: a stressz, kimerültség, kiszáradás és a betegségek terjedése mind az extrém hőség következményei.
A magasabb hőmérséklet közvetve is sújtja a tevéket, mivel csökkenti a rendelkezésre álló vizet, a növényzetet és az árnyékos területeket.
Már a tevék sem bírják
Észak-Afrika és Afrika szarva ad otthont a világ egypúpú tevéinek mintegy 80 százalékának. Sok gazdálkodó tért át a tevetartásra éppen a fajta hőségtűrő képessége miatt, ám egy 2025-ös, dél-etiópiai pásztorok véleményén alapuló tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás negatívan befolyásolja az állatok egészségét, termelékenységét és szaporodását.
Tömeges elhullás Szomáliában
A szomszédos Szomáliában még súlyosabb a helyzet. Egy júniusi kutatás szerint az aszályhoz köthető teveelhullás a tevetartó háztartások csaknem 46 százalékát érinti.
A csaknem hatezer családot vizsgáló tanulmány szerint Sool tartományban „döbbenetes, csaknem 73 százalékos elhullási arányt” mértek. A szakértők szerint az extrém hőség mellett a nem megfelelő állategészségügy is ront a helyzeten.
Kevesebb tej, több betegség
Légkörkutatók szerint a 2021–2022-es aszályt is a magas hőmérséklet okozta. Az állatorvosok egyre több beteg tevét kezelnek.
Hassan Nuya Guyo, a kenyai Marsabit megye állatorvosa arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a túlhevüléses esetek száma. Egy másik kutatás szerint a hőstressz miatt csökkent a tevék tejhozama is.
Ötven fok fölött
Észak-Afrikában hasonló a helyzet: egy idei algériai tanulmány jelentős teveelhullásról számolt be a nyári hőhullámok idején. A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az extrém hőség 1981 óta gyakoribbá vált, 2024-ben pedig több országban is 50 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.
Bár a tevék 40 Celsius-fokig jól kezelik a hőséget, a mostani körülmények már meghaladják a komfortzónájukat. A FAO szakértője szerint a Szahara számos részén az 50 Celsius-fokot is meghaladja a hőmérséklet.
Abdelmadjid Chehma professzor szerint a 41–45 Celsius-fok feletti tartós hőség károsítja az állatok sejtjeit, gyengíti az immunrendszert és kimerültséghez vezet.
Az utolsó védvonal is összeomlik
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Etiópiában sok pásztor elhagyja az északi régiókat. Az Oxfam szerint Szomáliában egyes helyeken a víz ára egészen brutálisan, egyes hírek szerint több mint 2000 százalékkal emelkedett.
A szakértők egyetértenek: a tevék, amelyek eddig a sivatagi élet utolsó védvonalát jelentették, mára a klímaváltozás áldozataivá váltak.
