Négy egymást követő napon négy, kazah kőolajat szállító vagy annak rakodására készülő tanker ellen hajtottak végre dróntámadást a Fekete-tengeren.
Asztana szerint az akciók nemcsak Kazahsztán gazdasági érdekeit sértik, hanem a globális energiabiztonságot és a nemzetközi kereskedelmet is veszélyeztetik.
Kazahsztán súlyos döntést hozott a történtek nyomán: leállította a kőolaj szállítását a kulcsfontosságú fekete-tengeri orosz exportterminálhoz, miután támadások értek olyan tankereket, amelyek ott terveztek berakodni. Ez napi több mint egymillió hordó olaj kiesését jelentheti. A kazah olaj fő vásárlói Európában vannak.
Négy nap, négy tanker
A Világgazdaság emlékeztetett arra, hogy pénteken a Nordic Zenith nevű tartályhajót érte dróntámadás, miközben üresen tartott a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium, vagyis a CPC terminálja felé, hogy kazah kőolajat vegyen fel.
A becsapódás tüzet okozott, amelyet a személyzet eloltott, személyi sérülés nem történt.
Vasárnap újabb két hajó, a libériai zászló alatt közlekedő ASIA és a Marshall-szigeteki NISSOS IOS került célkeresztbe rakodás közben. Mindkét hajón tűz ütött ki, de a legénység megfékezte a lángokat, miközben a terminál berendezései nem sérültek meg, és olajszennyezés sem történt.
Evakuálták a személyzetet
Hétfőn a kameruni zászló alatt hajózó NELSA tanker ellen hajtottak végre újabb dróntámadást. A fedélzeten tűz keletkezett, a hajó 22 fős személyzetét evakuálták.
A tanker nem süllyedt el, az olajszivárgást sikerült megakadályozni, ugyanakkor a CPC ideiglenesen felfüggesztette a rakodási műveleteket a károk felméréséig.
Asztana tiltakozik
A kazah külügyminisztérium közleménye szerint a támadások polgári hajókat értek, amelyek jogszerű kereskedelmi tevékenységet folytattak.
A tárca úgy fogalmazott, hogy az akciók szándékosan próbálják destabilizálni a nemzetközi kereskedelmet, a globális energiapiacokat és a szállítási láncokat.
Asztana felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a támadásokat, és jelezte: fenntartja a jogot arra, hogy a nemzetközi jog alapján kártérítést követeljen.
A kazah hatóságok szerint az incidensek megsértették a Fekete-tengeren közlekedő polgári hajókra vonatkozó korábbi információcsere-megállapodásokat is.
Kazahsztán olajütőere
A Világgazdaság emlékeztetett arra, hogy a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium 1510 kilométer hosszú vezetéke a Tengiz, a Kasagan és a Karacsaganak mezőkről szállítja a kőolajat az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe, ahonnan tankerekkel jut el a világpiacra.
Ez az útvonal bonyolítja le Kazahsztán olajexportjának mintegy 80 százalékát, miközben a globális olajkínálat több mint egy százaléka is ezen keresztül halad.
Egy hosszabb fennakadás jelentős bevételkiesést okozhat Kazahsztánnak, miközben a nemzetközi olajpiacra is hatással lehet.
Nyugati olajcégek is érintettek
A CPC szerint 2025-ben mintegy 70,5 millió tonna kőolajat szállítottak a vezetéken, amelyet többek között a Chevron, az ExxonMobil, a KazMunayGas, az Eni és a Shell használ.
A konzorcium hangsúlyozta, hogy a létesítmény nem áll szankciók alatt, és kulcsszerepet tölt be a globális energiabiztonság fenntartásában.
A terminálon keresztül tehát nem egyszerűen orosz, hanem jelentős részben kazah, nemzetközi energetikai vállalatok által kitermelt kőolaj kerül a világpiacra.
Kijev nem kommentálta
Bár a támadásokért hivatalosan senki sem vállalta a felelősséget, a nemzetközi sajtó széles körben Ukrajnának tulajdonítja az akciókat.
Kijev az elmúlt években rendszeresen hajtott végre dróncsapásokat az orosz olajinfrastruktúra ellen, hogy csökkentse Moszkva háborús bevételeit, ugyanakkor a mostani incidenseket hivatalosan nem kommentálta.
A támadások azonban ezúttal olyan szállítási útvonalat veszélyeztetnek, amely Kazahsztán számára létfontosságú, és amelyen keresztül jelentős mennyiségű olaj jut el az európai vásárlókhoz.
Európa is megérezheti
A szállítások tartós leállása nemcsak Kazahsztán exportbevételeit csökkentheti, hanem az európai olajellátást is nehezítheti.
A fekete-tengeri támadások így egyre kevésbé tekinthetők kizárólag az orosz–ukrán háború belső energetikai frontjának. A katonai akciók immár harmadik országok gazdasági érdekeit, polgári hajókat és a globális energiakereskedelmet is közvetlenül érintik.
