A Reuters négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Irán július 13-án az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokait és katonai tanácsadóit, valamint rakéta- és dróntechnológiához kapcsolódó eszközöket juttatott el a jemeni húszikhoz. Az értesülések szerint a szállítmány célja az Anszár Allah mozgalom katonai képességeinek megerősítése lehetett a Vörös-tengeren kialakult válság közepette.
Tanácsadók a Mahan Air járatán
A hírügynökség két iráni forrása szerint 10–21, az Iráni Forradalmi Gárdához tartozó személy, köztük magas rangú parancsnokok utaztak a Mahan Air július 13-i járatán.
A repülőgép eredetileg Teheránból a húszik ellenőrzése alatt álló Szanaába tartott, azonban a szaúdi támogatású jemeni kormányerők támadása miatt nem tudott leszállni a főváros repülőterén. A gépet ezért a Vörös-tenger partján fekvő, ugyancsak húszi ellenőrzés alatt álló Hodeidába irányították át.
A Reuters egyik forrása szerint az iráni parancsnokok feladata a húszik hadműveleteinek támogatása, valamint az új rakétarendszerek használatának oktatása lehet. A gépen állítólag aranyat is szállítottak, amelyet a mozgalom tevékenységének finanszírozására szánhattak.
Rakéta- és drónalkatrészek
A regionális biztonsági források szerint a katonai szállítmányban rövid és közepes hatótávolságú rakétákhoz, valamint drónokhoz használható alkatrészek lehettek. Ezek a fegyverrendszerek hasonlóak azokhoz, amelyeket a húszik korábban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadások során vetettek be.
A szállítmány pontos összetételét azonban független forrásból nem sikerült megerősíteni. Egy húszi sajtótisztviselő „hazugságnak és kitalációnak” nevezte a katonai tanácsadók érkezéséről szóló értesüléseket, és azt állította, hogy a járat minden utasa civil volt.
Az iráni külügyminisztérium szintén azt közölte, hogy a repülőgép egy Iránban járt jemeni küldöttséget, valamint gyógykezelésen részt vevő állampolgárokat szállított haza. Teherán rendszeresen tagadja, hogy rakétákkal vagy más haditechnikai eszközökkel látná el a húszikat.
Blokád a Bab el-Mandebnél
Az iráni vezetés a Reuters forrásai szerint korábban azt üzente a húsziknak, hogy készüljenek fel a Vörös-tenger déli bejáratát jelentő Bab el-Mandeb-szoros forgalmának korlátozására, amennyiben az Egyesült Államok támadást intéz Irán energetikai infrastruktúrája ellen. A húszikhoz közel álló forrás szerint rakétákat és drónokat telepítettek a szoros környékére, és már csak az iráni vezetés jelzésére vártak.
Július 20-án az Anszár Allah mozgalom bejelentette, hogy tengeri blokádot vezet be Szaúd-Arábiával szemben. A húszik a döntést a Jemen ellen fenntartott szaúdi blokáddal, valamint a szanaai repülőtér elleni támadással indokolták.
Jahja Szarí, a mozgalom katonai szóvivője közölte, hogy elsősorban a Szaúd-Arábiához tartozó vagy az ország kikötőibe tartó hajókat akarják feltartóztatni. A bejelentés tehát nem feltétlenül jelenti a szoros teljes lezárását minden kereskedelmi hajó előtt, de már önmagában is jelentős bizonytalanságot okozott a térségben.
Támadás két olajszállító ellen
A húszik később azt állították, hogy rakétákkal és drónokkal támadták meg az Encelia és a Layla nevű szaúdi olajszállító hajókat.
Az Encelia vészjelzést adott le, miután a szaúdi Dzsizán kikötőjének közelében rakétatalálat érte. A szaúdi hatóságok szerint a hajó orr-részén tűz keletkezett. A Layla elleni támadást azonban a Reuters nem tudta független forrásból megerősíteni.
A rendelkezésre álló információk alapján ezért nem állítható, hogy a húszik két szaúdi tankert megsemmisítettek. Az egyik hajó sérülése igazolható, a másik elleni támadásról egyelőre csak a jemeni mozgalom közlése áll rendelkezésre.
A Szuezi-csatorna déli kapuja
A Bab el-Mandeb stratégiai jelentősége abból fakad, hogy ez köti össze az Indiai-óceánt és az Ádeni-öblöt a Vörös-tengerrel, illetve azon keresztül a Szuezi-csatornával. A Reuters számításai szerint a szoros teljes lezárása akár hét százalékkal is csökkenthetné a globális olajkínálatot, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros forgalma is korlátozott marad.
A támadások után egyes hajózási társaságoknál megduplázódott a Vörös-tengeren történő áthaladás biztosítási költsége, több tanker pedig útvonalat változtatott. A hajók egy része észak felé, a Szuezi-csatorna irányába fordult, mások számára pedig az Afrika megkerülésével járó, jelentősen hosszabb és drágább útvonal maradt.
Egyiptom elítélte a szaúdi hajózás elleni blokádfenyegetést, Jordánia pedig a szaúdi tanker elleni támadást minősítette a nemzetközi jog megsértésének. Kairó számára különösen érzékeny a helyzet, mivel a Vörös-tengeri hajóforgalom visszaesése közvetlenül csökkentheti a Szuezi-csatornából származó bevételeket.
