Ahmed al-Sharaa szíriai elnök a katari Al Jazeera hírcsatornának adott interjújában elmondta, hogy Damaszkusz több ország bevonásával biztonsági egyezményre törekszik Izraellel. Szerinte egy ilyen megállapodás megnyithatná az utat a két ország közötti átfogó béke felé. Ez azonban nem jelentené azt, hogy Szíria lemond az izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsíkról.
Szíria elszakított területe
A Golán-fennsík kérdése a Közel-Kelet egyik régóta vitatott területi konfliktusa. A fennsík nagy részét Izrael az 1967-es háborúban foglalta el, majd 1981-ben egy, a Kneszet által elfogadott törvénnyel kiterjesztette rá saját jogrendjét és közigazgatását.
Az ENSZ és a nemzetközi közösség túlnyomó része nem ismeri el az izraeli annektálást, hanem megszállt szíriai területként tekint a Golánra. Ez az álláspont azóta sem változott.
Donald Trump első elnöksége idején, 2019-ben az Egyesült Államok elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. Washington döntését azonban a nemzetközi közösség nagy része nem követte, így a terület jogi megítélése továbbra is vitatott maradt.
Újabb konfliktus Izraellel
2024 decemberében az Ahmed al-Sharaa vezette fegyveres erők elfoglalták Szíria jelentős részét, majd megdöntötték Bashar al-Assad rendszerét.
Al-Sharaa korábban Abu Mohamed al-Dzsoláni néven vált ismertté. Az al-Kaida szíriai ágaként működő Nuszra Frontot, majd a Hajat Tahrír as-Sám nevű szervezetet vezette, mielőtt szakított az al-Kaidával, és politikai vezetőként kezdte újjáépíteni saját szerepét.
Röviddel Assad bukása után izraeli csapatok vonultak be a Szíria és Izrael között létrehozott demilitarizált övezetbe, majd azon kívül is újabb területeket foglaltak el. Az izraeli légierő közben több szíriai célpont ellen hajtott végre támadásokat.
Tel-Aviv szerint a hadműveletekre azért volt szükség, hogy a szíriai hadsereg által hátrahagyott fegyverek ne kerüljenek szélsőséges szervezetek kezébe, valamint hogy megvédjék Izrael határvidékét.
Az ENSZ és az Arab Liga ugyanakkor elítélte az izraeli bevonulást, és arra figyelmeztetett, hogy az sérti Szíria területi épségét, valamint az 1974-ben megkötött csapatszétválasztási egyezményt.
Guterres Damaszkuszban
Szíria számára fontos nemzetközi elismerést jelentett António Guterres ENSZ-főtitkár damaszkuszi látogatása. Hivatalban lévő ENSZ-főtitkár legutóbb 2009-ben, Ban Ki Mun személyében járt Szíriában.
Guterres látogatása során több alkalommal hangsúlyozta, hogy az ENSZ támogatja Szíria szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi épségét. A főtitkár korábban is többször elítélte a szíriai területek elleni izraeli légicsapásokat és katonai behatolásokat.
Damaszkuszi látogatása alatt úgy fogalmazott, hogy Izraelnek az 1974-es csapatszétválasztási egyezményt sértő lépései elfogadhatatlanok, és véget kell vetni nekik.
Bashar al-Assad bukása óta az Egyesült Államok és az Európai Unió is enyhített vagy feloldott számos, Szíriával szemben bevezetett szankciót. Mindezek ellenére különösen jelentős diplomáciai eseménynek számít, hogy az ENSZ főtitkára személyesen látogatott el Damaszkuszba, és támogatásáról biztosította az ország újjáépítését.
Diplomácia az összecsapás helyett
A Közel-Kelet eseményeit követő elemzők szerint Guterres látogatása olyan diplomáciai támogatást adhat a szíriai kormánynak, amelynek segítségével Damaszkusz erősebb pozícióból rendezheti viszonyát Izraellel.
Az Assad-rendszer bukása után szíriai részről több kísérlet is történt arra, hogy a két ország biztonsági szervei közvetlen vagy közvetett tárgyalásokat folytassanak egymással. A megbeszélések középpontjában az izraeli légicsapások leállítása, az elfoglalt területekről történő kivonulás és az 1974-es egyezmény helyreállítása állt.
Al-Sharaa mostani nyilatkozata arra utal, hogy Damaszkusz továbbra is a diplomáciai megoldást részesíti előnyben. A szíriai elnök hangsúlyozta, hogy országa kerülni kívánja az újabb katonai összecsapásokat, és több államot is be akar vonni a biztonsági megállapodás előkészítésébe.
Hazatérő menekültek
Guterres damaszkuszi látogatása során a szíriai menekültek helyzetéről is tárgyaltak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 2024 decembere óta több mint 1,6 millió külföldre menekült szíriai tért vissza az országba, miközben mintegy 1,9 millió belső menekült is visszatérhetett korábbi lakóhelyére.
A menekültválság azonban még messze nem ért véget. Mintegy 5,5 millió ember továbbra is belső menekültként él Szíriában, és megközelítőleg hatmillió szíriai tartózkodik még külföldön.
A hazatérők jelentős része lerombolt településekre, aknákkal és fel nem robbant lőszerekkel szennyezett területekre érkezik vissza, ahol sok esetben az alapvető közszolgáltatások és a megélhetési lehetőségek is hiányoznak.
