Az NBC News és az Axios beszámolói szerint az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közös légicsapásokat hajtott végre Irak keleti részén olyan fegyver- és logisztikai létesítmények ellen, amelyeket Washington állítása szerint Irán által támogatott milíciák használtak. Az akció véget vetett a Közel-Keleten néhány napig tartó törékeny nyugalomnak, és ismét felvetette az Irán elleni közvetlen amerikai támadások lehetőségét.
Véget ért a csend
Az amerikai Középső Parancsnokság közlése szerint amerikai és szaúdi harci repülőgépek több iraki célpontot támadtak meg július 28-án. A csapások állítólag fegyverraktárakat, utánpótlási központokat és drónműveletekhez használt létesítményeket értek.
Washington szerint az akció válasz volt az előző 72 órában végrehajtott több mint harminc dróntámadásra, amelyeket az amerikai fél az Iráni Forradalmi Gárda által támogatott fegyveres szervezeteknek tulajdonított. Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma megerősítette, hogy az ország légiereje is részt vett a műveletben.
Az Egyesült Államok egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az amerikai csapatok vagy a szaúdi energiainfrastruktúra elleni újabb támadások további katonai válaszlépéseket vonhatnak maguk után.
Rakéták Jordánia felé
A támadást megelőzően Irán több ballisztikus rakétát indított egy Jordániában található amerikai katonai támaszpont ellen. Az amerikai hadsereg szerint valamennyi rakétát elfogták.
Ez volt az első ilyen támadás azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette az Irán elleni csapásokat, hogy újabb lehetőséget adjon a diplomáciai rendezésnek. Trump korábban arról beszélt, hogy Washington „nagyon mély tárgyalásokat” folytat Teheránnal, de arra is figyelmeztetett, hogy a katonai műveletek gyorsan folytatódhatnak, ha az egyeztetések kudarcot vallanak.
Egy amerikai tisztségviselő ugyanakkor azt állította, hogy az iráni rakétatámadás és az iraki célpontok elleni amerikai–szaúdi csapás között nem volt közvetlen kapcsolat.
Szaúd-Arábia is célkeresztben
Rijád közlése szerint a szaúdi légvédelem egymást követő két napon is olyan drónokat semmisített meg, amelyeket Irakban működő, Iránhoz kötődő milíciák indítottak.
Ezzel párhuzamosan a jemeni húszik azt állították, hogy a Vörös-tengeren meghirdetett tengeri blokádjuk részeként visszafordulásra kényszerítettek egy szaúdi olajszállító hajót. A konfliktus így már nemcsak Irakot és Jordániát, hanem a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger hajózási útvonalait is közvetlenül érinti.
A helyzet súlyát növeli, hogy a Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része. A szoros körüli bizonytalanság ezért nemcsak katonai, hanem globális gazdasági kockázatot is jelent.
Kimerülő légvédelem
Az Associated Press által ismertetett amerikai elemzés szerint az iráni konfliktus jelentősen csökkentette az Egyesült Államok Patriot és THAAD rakétaelfogó készleteit.
A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának becslése alapján a Patriot elfogórakéták mennyisége legalább 65 százalékkal lehet alacsonyabb, mint a háború előtt, míg a THAAD-rendszerekhez rendelkezésre álló készlet legalább 38 százalékkal csökkent.
Ez arra kényszerítheti Washingtont és szövetségeseit, hogy takarékosabban használják a drága elfogórakétákat. Az amerikai erők így bizonyos esetekben kevesebb rakétát indíthatnak egy-egy közeledő célpont ellen, ami növelheti annak veszélyét, hogy iráni drónok vagy ballisztikus rakéták áttörik a légvédelmet.
A katonai erő határai
A The Guardian értékelése szerint Trump döntése, amellyel felfüggesztette a tizenhárom napig tartó júliusi bombázásokat, arra utalhat, hogy az Egyesült Államok pusztán légicsapásokkal nem tudta elérni maximális politikai céljait Iránnal szemben.
A lap szerint Teherán hatalmas emberi és gazdasági veszteségeket szenvedett el, ennek ellenére megőrizte azt a képességét, hogy amerikai támaszpontokat, szaúdi célpontokat és a stratégiai fontosságú tengeri útvonalakat is fenyegethesse.
Irán számára a Hormuzi-szoros ellenőrzése továbbra is az egyik legfontosabb nyomásgyakorlási eszköz. Egy tartós lezárás vagy akár a hajózás részleges akadályozása gyorsan megemelhetné az olaj világpiaci árát, és jelentős politikai nyomást helyezhetne Washingtonra.
Teherán nemet mondott Ománnak
A Reuters szerint Irán elutasította Omán javaslatát a Hormuzi-szoros közös regionális irányításáról. A terv alapján Teherán és Maszkat megosztotta volna a hajózási útvonal ellenőrzését, miközben a térségen áthaladó hajók önkéntes hozzájárulásokkal finanszírozhatták volna a biztonsági és mentési feladatokat.
Az iráni vezetés azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a szoros befelé vezető teljes útvonala és a kifelé vezető útvonal egy része iráni ellenőrzés alatt maradjon. Teherán szerint az 50–50 százalékos közös irányítás nem szolgálná Irán érdekeit.
A javaslat elutasítása tovább csökkentette egy gyors diplomáciai megállapodás esélyét. A mostani amerikai–szaúdi csapások pedig azt mutatják, hogy a katonai és diplomáciai eszközök párhuzamos alkalmazása egyelőre nem közelíti, hanem inkább távolítja egymástól a szemben álló feleket.
