Az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei 2026-ban elérhetik a 8,2 ezermilliárd rubelt, ez azonban még mindig mintegy 700 milliárddal maradna el a kormány által tervezett 8,9 ezermilliárdos szinttől. A közel-keleti konfliktus miatt emelkedő olajárak támogatják ugyan a bevételeket, az erős rubel és az export visszaesése azonban jelentős részt elvisz a többletből.
Elmaradás a tervtől
Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint az év első felében mintegy 3,66 ezermilliárd rubel folyt be az államkasszába az olaj- és gáziparból. Ez csaknem negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az Izvesztyija által megkérdezett szakértők szerint az éves bevétel megközelítheti a 8,2 ezermilliárd rubelt. Ahhoz azonban, hogy a kormány elérje a tervezett 8,9 ezermilliárdos célt, a második fél évben több mint 5,2 ezermilliárd rubelt kellene beszedni, vagyis 43 százalékkal többet, mint az első hat hónapban.
Ehhez egyszerre lenne szükség magas olajárra, gyengébb rubelre és stabil exportvolumenre. A szakértők szerint e feltételek közül önmagában egyik sem lenne elegendő a hiány pótlásához.
A háború felhajtotta az árakat
Az olaj- és gázbevételeket február vége óta egyre erősebben támogatja a közel-keleti geopolitikai feszültség. Az év elején az orosz költségvetés havonta körülbelül 400 milliárd rubelt kapott az energiahordozókból, áprilisra azonban ez az összeg csaknem 900 milliárdra emelkedett.
Az aktív katonai szakasz gyakorlatilag megduplázta a bevételeket, annak ellenére, hogy az erős rubel továbbra is kedvezőtlenül hat az exportőrök rubelben számolt bevételére.
A Brent és az orosz Urals olaj ára a konfliktus csúcspontján hordónként 110 dollár fölé emelkedett. A feszültség átmeneti enyhülése után az Urals ára 55 dollár alá esett, majd az újabb amerikai–iráni összecsapás hatására ismét drágulni kezdett.
Július 28-án az Urals hordónként mintegy 74 dolláron, a Brent pedig 84,5 dolláron forgott. A szakértők szerint 2026 egészében az Urals átlagára 72–77, a Brenté pedig 85–90 dollár között alakulhat.
Milliárdokat hoz minden dollár
Az olaj árának minden egyes dolláros emelkedése éves szinten mintegy 150–160 milliárd rubellel növelheti az orosz költségvetés bevételeit.
Amennyiben az Urals átlagára 75 dollár körül alakul, az állam akár 2,4 ezermilliárd rubelnyi többletbevételhez is juthat. Ez azonban nem tekinthető klasszikus értelemben vett extraprofitnak: a magasabb árak elsősorban arra lehetnek elegendők, hogy mérsékeljék a költségvetési tervtől való elmaradást.
A drága olaj tehát nem feltétlenül jelent automatikusan kiugró bevételeket. A végső összeg a kitermeléstől, az exporttól, az árfolyamtól és az állami támogatási rendszerektől is függ.
Az erős rubel visszahúz
Az egyik legfontosabb negatív tényező az erős orosz valuta. Az év első felében a dollár átlagos árfolyama 76,5 rubel volt, miközben a költségvetést 92,2 rubeles dollárárfolyammal tervezték.
A különbség hordónként jelentősen csökkenti az exportőrök rubelben elszámolt bevételét, és ezzel együtt az állami adóbevételeket is.
Hiába magas tehát a világpiaci olajár, ha az exportból származó dollárbevételt kevesebb rubelre lehet átváltani. A jelenlegi árfolyam emiatt részben semlegesíti a közel-keleti konfliktus árfelhajtó hatását.
Kevesebb olaj jut külföldre
A bevételeket az export mennyiségének csökkenése is visszafogja. Az OPEC+ termelési korlátozásai, a nyugati szankciók és a logisztikai nehézségek egyaránt szűkíthetik az orosz szállításokat.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az orosz olajtermékek exportja napi 230 ezer hordóval csökkent.
Ha Oroszország kevesebb olajat tud eladni, az árak emelkedése önmagában nem képes teljesen ellensúlyozni a kieső mennyiséget. További veszteséget okoz, hogy az Urals olajat továbbra is a Brenthez képest jelentős árengedménnyel értékesítik.
Nem minden marad az államnál
Az olaj- és gázbevételek teljes összege nem marad automatikusan a költségvetésben. Az állam különböző kompenzációkat fizet az energiacégeknek, többek között az üzemanyagárak stabilizálását szolgáló úgynevezett csillapító mechanizmuson keresztül.
Ha ezek a kifizetések emelkednek, a költségvetésben ténylegesen megmaradó bevétel csökken. Emiatt a nyersolaj árának emelkedése és az állami bevételek növekedése között nincs mindig közvetlen kapcsolat.
A pénzügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az olaj- és gázbevételek csökkenése nem jelenti a teljes költségvetési bevételi oldal romlását.
Nőnek az egyéb bevételek
Az olaj- és gáziparon kívüli bevételek az év első felében több mint 16 százalékkal emelkedtek, és megközelítették a 15 ezermilliárd rubelt.
A szövetségi költségvetés teljes bevétele január és június között elérte a 18,6 ezermilliárd rubelt, ami 5,8 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál.
A bevételi oldal tehát összességében egyelőre megfelel a terveknek. A fő problémát nem is kizárólag a bevételek, hanem a továbbra is rendkívül magas kiadások jelentik.
Nő a költségvetési hiány
Az orosz költségvetés kiadásai az első fél évben mintegy 24,5 ezermilliárd rubelt tettek ki. A hiány így elérte az 5,7 ezermilliárd rubelt, ami a bruttó hazai termék körülbelül 2,5 százalékának felel meg.
Ez már most meghaladja az eredetileg tervezett 3,8 ezermilliárd rubeles éves hiányt. Egy júliusi frissített előrejelzés már 4,8 ezermilliárd rubeles deficittel számolt, de egyes becslések szerint az év végére a hiány akár a 7 ezermilliárd rubelt is elérheti.
A bevételek növekedése tehát egyelőre nem tud lépést tartani a költségvetési kiadások bővülésével.
Hitelből pótolhatják a hiányt
A hiány finanszírozásának legfontosabb eszköze várhatóan az államkötvények kibocsátása lesz. A belföldi eladósodás lehetővé teszi, hogy a kormány elkerülje a kiadások hirtelen visszavágását.
A magas jegybanki kamat azonban drágítja az államadósság finanszírozását. A piaci környezet sem kedvező: a pénzügyminisztérium július 20-án határozatlan időre elhalasztotta az államkötvény-aukciókat.
További forrást jelenthet a Nemzeti Jóléti Alap, amelyből átmenetileg fedezhető a költségvetési hiány. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tartalékokat csak korlátozottan lenne érdemes felhasználni.
Adók vagy megszorítások
A kormány más lehetőségeket is mérlegelhet. Ilyen lehet egyes kiadások későbbre halasztása, kevésbé fontos programok finanszírozásának csökkentése vagy az olaj- és gázszektoron kívüli adóbevételek további növelése.
Az adóterhek emelése azonban visszafoghatja a vállalati beruházásokat és lassíthatja a gazdasági növekedést. A kiadások csökkentése pedig politikailag és társadalmilag is érzékeny döntéseket követelne.
Az orosz költségvetés helyzetét ezért nem lehet pusztán az olaj árából megítélni. A magas világpiaci árak enyhíthetik a bevételkiesést, de az erős rubel, a csökkenő export és a növekvő állami kiadások miatt önmagukban nem képesek megszüntetni a költségvetési kockázatokat.
