Izraelből 2023 óta szokatlanul sokan költöznek tartósan külföldre, ám az izraeli sajtóban megjelent új kutatások szerint nem egyszerűen a kivándorlók száma jelenti a problémát: látványosan megváltozott az is, hogy kik mennek el. Az izraeli adóhatóság adatai szerint a távozók között egyre nagyobb arányban jelennek meg magas keresetű orvosok, mérnökök, high-tech dolgozók és más képzett szakemberek – vagyis éppen azok a rétegek, amelyekre az ország adóbevételeinek, technológiai szektorának és részben tartalékos katonai rendszerének fenntartása épül.
Három éve rekordközeli szinten van az elvándorlás
A Tel-Avivi Egyetem kutatói az izraeli statisztikai hivatal adatait elemezve azt találták, hogy 2025-ben 90 922 izraeli töltött legalább három egymást követő hónapot külföldön, szemben a 2024-es 91 499 és a 2023-as 86 509 fővel. Ez három év alatt több mint 268 ezer hosszabb külföldi tartózkodást jelent, miközben 2010 és 2019 között az éves átlag nagyjából 60 ezer volt.
Ez azonban még nem azonos a kivándorlással. A kutatók azért használták a három hónapos mutatót, mert a hivatalos, legalább egyéves távollétre épülő statisztika jelentős késéssel készül el. A két adatsor között ugyanakkor 0,96-os korrelációt találtak, és ennek alapján úgy becsülik, hogy 2025-ben 45–50 ezer, legalább három éve Izraelben élő ember hagyhatta el az országot egy évnél hosszabb időre.
A korábbi vizsgálatok 2023-ban mintegy 50 ezer, 2024 első kilenc hónapjában további 40 ezer ilyen távozót azonosítottak. A három év tartós kivándorlása így valóban a 150 ezres nagyságrendet közelítheti, bár a pontos összeg a választott statisztikai definíciótól függ. A kutatók ráadásul tudatosan kiszűrték azokat az új bevándorlókat, akik az ukrajnai háború után érkeztek Oroszországból vagy Ukrajnából, majd rövid idő múlva továbbköltöztek.
A tehetősebb rétegek körében ugrott meg leginkább a kivándorlás
Az igazán figyelemre méltó adatokat azonban az izraeli adóhatóság friss kutatása szolgáltatta. A 2015 és 2024 közötti jövedelmeket vizsgálva arra jutottak, hogy 2023-ban és 2024-ben rekordmagasságba emelkedett a tehetősebb izraeliek kivándorlási aránya, és megközelítette a 2019 előtti szint kétszeresét.
Korábban a kivándorlók jövedelme nagyjából megfelelt az izraeli átlagnak. Mostanra mintegy 50 százalékkal többet keresnek az átlagos izraelinél. A távozók kivándorlás előtti éves átlagjövedelme reálértéken körülbelül 125 ezer sékelről 200 ezer sékelre emelkedett 2015–2019 és 2024 között, vagyis nagyjából 60 százalékkal nőtt.
Az életkori összetétel is változik. Egy évtizeddel ezelőtt a negyvenes és ötvenes korosztály az adult kivándorlók mintegy 13 százalékát jelentette, ma már körülbelül minden ötödik távozó ebből a csoportból kerül ki. Ez gazdaságilag különösen érzékeny, mert ezek jellemzően a karrierjük csúcsán járó és legtöbb adót fizető munkavállalók.
Orvosok, mérnökök és high-tech dolgozók mennek el
A jelenség a tudásintenzív ágazatokban különösen jól látható. A Tel-Avivi Egyetem korábbi kutatása szerint 2023 eleje és 2024 szeptembere között 19 ezer diplomás, 633 természettudományi vagy műszaki PhD-fokozattal rendelkező szakember és mintegy háromezer mérnök költözött külföldre.
Az Israel Innovation Authority adatai még közvetlenebb képet adnak a technológiai szektorról. 2023 októbere és 2024 júliusa között mintegy 8300 high-tech alkalmazott költözött legalább egy évre külföldre, ami az izraeli technológiai munkaerő körülbelül 2,1 százalékát jelentette. 2024-ben ráadásul legalább egy évtized óta először csökkent az országon belül foglalkoztatott high-tech dolgozók száma.
Ez azért különösen érzékeny pont, mert a technológiai ágazat Izrael GDP-jének nagyjából ötödét és exportjának több mint felét adja, miközben az alkalmazott high-tech dolgozóktól származik a munkabérek után beszedett személyi jövedelemadó körülbelül harmada.
Az adóhatóság már milliárdos veszteségtől tart
A probléma tehát nem írható le egyszerűen azzal, hogy egy tízmilliós országból néhány tízezer ember külföldre költözik.
Izraelben a legmagasabb jövedelmű 20 százalék fizeti be a személyi jövedelemadó mintegy 92 százalékát. Az adóhatóság szerint 2019 előtt az egy adott évben kivándorlók távozásuk előtti évben átlagosan mintegy 500 millió sékel jövedelemadót fizettek; 2023-ban és 2024-ben ez már körülbelül 1,2 milliárd sékel volt.
A különbség alapján az adóhatóság évente körülbelül 700 millió sékel potenciális adóbevétel kiesésével számol minden újabb kivándorlási évfolyam után. Ez nem azonnali veszteség – egyes külföldre költözők továbbra is izraeli adóalanyok maradnak –, de ha a jelenlegi tendencia öt évig fennmaradna, a kieső éves bevétel elérhetné a 3,5 milliárd sékelt.
A folyamat már a háború előtt megkezdődött
A kivándorlás gyorsulását ezért nem lehet kizárólag a gázai háborúval magyarázni. Az Israel Innovation Authority adatai szerint a high-tech dolgozók külföldre költözése már 2023 első felében, az igazságügyi reform körüli politikai válság idején gyorsulni kezdett. A 2022 második felére jellemző havi 479 hosszú távú kiköltöző high-tech munkavállaló száma a 2023. október 7. előtti hónapokra 571-re emelkedett.
A háború ezt tovább gyorsította: közvetlenül október 7. után a technológiai szektor havi kiköltözési üteme egy időre 1200 fő fölé ugrott. Az izraeli adóhatóság ugyanakkor óvatos az okok meghatározásában: kutatói szerint jelenleg nem lehet pontosan szétválasztani a világjárvány utáni munkaerőpiaci változások, a belpolitikai válság és a 2023 óta tartó biztonsági helyzet hatását.
A gazdagabb izraeliek már „B tervet” is keresnek
A Globes egy másik figyelemre méltó folyamatra is felhívta a figyelmet. A vagyonos ügyfelek számára külföldi tartózkodási és állampolgársági programokat közvetítő Henley & Partners szerint 2023-ban 166 százalékkal ugrott meg az izraeli ügyfelek kérelmeinek száma.
2025-re Izrael a tanácsadó cég tizenkettedik legnagyobb piacává vált. A vagyonos izraeli családok körében különösen Görögország, Portugália és más európai országok tartózkodási programjai iránt nőtt meg az érdeklődés. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy minden jelentkező el is hagyja Izraelt, de azt mutatja, hogy a tehetősebb rétegek egyre nagyobb része igyekszik külföldi alternatívát teremteni magának.
A veszély az önmagát erősítő folyamat
Itai Ater, a Tel-Avivi Egyetem közgazdászprofesszora szerint a legnagyobb veszély az, hogy a folyamat önmagát erősítő spirállá válhat. Ha aránytalanul sok orvos, mérnök, kutató, vállalkozó és magas keresetű adófizető távozik, a gazdasági és katonai terhek egy kisebb aktív népességre nehezednek. Ez pedig újabb, nemzetközileg mobilis embereket ösztönözhet a kiköltözésre.
A problémát tovább súlyosítja az izraeli társadalom demográfiai átalakulása. Az ultraortodox közösség gyorsan növekszik, miközben a férfiak foglalkoztatottsága és katonai részvétele továbbra is az országos átlag alatt van. Az Izraeli Jegybank kormányzója 2025 végén maga is arra figyelmeztetett, hogy a munkát vállaló és tartalékos szolgálatot teljesítő népességre nehezedő terhek jelenlegi elosztása hosszú távon nem fenntartható.
Izrael már adókedvezményekkel próbálja visszacsábítani őket
A kormány érzékeli a humántőkéért folyó versenyt. A 2026-ban érkező új bevándorlók és bizonyos hazatérő izraeliek számára különleges jövedelemadó-kedvezményeket vezettek be, és célzott programokkal próbálják visszahozni a technológiai vállalkozókat, kutatókat és más keresett szakembereket.
Csakhogy az izraeli Innovation Authority saját értékelése szerint az adókedvezmények mellett a politikai, biztonsági és üzleti környezet kiszámíthatóságának helyreállítása is szükséges a high-tech „agyelszívás” megfékezéséhez.
Izrael tehát egyelőre nagyon messze van bármiféle demográfiai összeomlástól. A teljes népesség továbbra is növekszik, és az elvándorlás nem izraeli sajátosság: a képzett, mobil munkavállalók kivándorlása más fejlett országokban is erősödött. Erre az izraeli kutatók maguk is felhívják a figyelmet.
A figyelmeztető jel inkább az, hogy Izraelből egyre kevésbé véletlenszerűen mennek el az emberek. Ha tartóssá válik az a tendencia, amelyben éppen a magas keresetű, képzett és nemzetközileg könnyen mozgó réteg távozik nagyobb arányban, akkor egy viszonylag mérsékelt kivándorlás is jóval nagyobb gazdasági és stratégiai következményekkel járhat annál, mint amit a puszta népességszám mutat.
