Újra mozgásba lendült az amerikai diplomácia az ukrajnai háború ügyében. Az elmúlt másfél hét során Washington több csatornán is újranyitotta a kapcsolatot Moszkvával, Steve Witkoff és Jared Kushner pedig ismét Moszkvába, majd Kijevbe látogat – egy tűzszünet idején, ami talán nincs is.
Tűzszünet – de pontosan milyen?
Volodimir Zelenszkij szeptember 4-én bejelentette, hogy Ukrajna nem hajt végre légicsapásokat az amerikai küldöttek moszkvai útjához szükséges időszakban, és ugyanezt várja el Oroszországtól Witkoff és Kushner kijevi látogatásakor.
Az ukrán sajtó ezek után ellentmondásos információkat közölt. Az Ukrajinszka Pravda több dandárra és egy magas rangú biztonsági forrásra hivatkozva azt írta, hogy szeptember 5. és 8. között teljes „csendrendszert” rendeltek el a fronton. A Szuszpilne viszont az elnöki hivatalban, a hadsereg vezetésében és több frontszakaszon is olyan forrásokat talált, akik semmilyen általános parancsról nem tudtak. Egy déli dandár katonája ugyanakkor megerősítette, hogy náluk valóban érkezett ilyen utasítás.
Amerikai kongresszusi források ugyanakkor arról beszéltek, hogy valamilyen háromnapos fegyvernyugvásról valóban történt megállapodás, annak pontos formáját azonban nem részletezték.
Ami biztos, az oroszok péntekről szombatra virradóan ismét lőtték Kijevet, ha viszont Zelenszkij szavaiból indulunk ki, ezzel nem sértettek meg semmilyen egyezséget, hiszen – ha volt egyáltalán – a megállapodás arról szólhatott, hogy az elnöki megbízottak moszkvai látogatása alatt az ukránok, a kijevi látogatásuk idején pedig az oroszok tartózkodnak a légicsapásoktól.
Ratcliffe-től a G20-on át Witkoffig
A mostani látogatás egy jól felismerhető amerikai diplomáciai sorozat harmadik állomása. Augusztus 25-én John Ratcliffe CIA-igazgató előzetes bejelentés nélkül Moszkvába utazott, ahol Szergej Nariskin orosz hírszerzési vezetővel tárgyalt. Amerikai értesülések szerint Ratcliffe nem pusztán hírszerzési kérdésekről beszélt: felvetette a béketárgyalások újraindítását, sőt egy Trump–Putyin–Zelenszkij találkozó lehetőségét is.
Néhány nappal később Washington Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert is meghívta az Egyesült Államokban rendezett G20-pénzügyminiszteri találkozóra. Ez volt az első alkalom 2022 óta, hogy az orosz miniszter személyesen vett részt ilyen ülésen. Az amerikai döntés több európai kormány tiltakozását váltotta ki. Ennek ellenére Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter külön is tárgyalt Sziluanovval Trump ukrajnai rendezési tervéről, ugyanakkor világossá tette: a háború lezárásáig Washington nem kínál gazdasági enyhítést Moszkvának.
Most pedig Witkoff és Kushner indul Moszkvába, majd Kijevbe. Trump maga azt mondta, hogy „konkrét javaslatot” visznek magukkal a háború befejezésére.
Közben ott van a szankciós fenyegetés
Az amerikai közeledés nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a Moszkvára gyakorolt nyomás. Éppen ellenkezőleg: a képviselőház előtt van a néhai Lindsey Graham nevét viselő szankciós törvénycsomag, amelyet a szenátus 86–11 arányban már elfogadott. A tervezet nemcsak Oroszországot büntetné, hanem akár százszázalékos büntetővám bevezetését is lehetővé tenne azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz olajat és gázt vásárolnak.
Ez közvetlenül érintheti Kínát és Indiát, vagyis olyan országokat is, amelyekre Washingtonnak más geopolitikai ügyekben szüksége van. Peking már közölte, hogy ellenzi az ENSZ-felhatalmazás nélküli egyoldalú szankciókat, Újdelhi pedig jelezte: az energiaellátását továbbra is saját nemzeti érdekei alapján alakítja.
Irán és az amerikai fegyverkészletek is számítanak
Mindez egy időben történik az amerikai–iráni konfliktus újabb eszkalációjával. Oroszország Teherán egyik legfontosabb stratégiai partnere, és a Financial Times éppen a napokban tárta fel, hogy orosz szakemberek egy iráni szuperszonikus robotrepülőgép-program fejlesztésében is részt vesznek. Moszkva tehát egyszerre tényező az ukrajnai és a közel-keleti válságban.
A közel-keleti háború ráadásul az amerikai fegyverkészleteket is terheli. Ukrajna idén jóval kevesebb légvédelmi rakétát kapott, Trump pedig elutasította Zelenszkij kérését több száz új Patriot-elfogórakétára. A Patriotok ukrajnai licencgyártásáról ugyan folynak a tárgyalások, de Marco Rubio szerint egy ilyen program még megállapodás esetén is évek alatt hozna érdemi eredményt.
Washingtonnak most jól jönne egy áttörés
Kijevben eközben újabb korrupcióellenes műveletek zajlanak: a NABU és a SAPO szeptember 4-én már a főügyészség épületében hajtott végre akciót egy állítólagos bűnszervezet ügyében. Mindez tovább növeli Ukrajna belpolitikai bizonytalanságát.
Az Egyesült Államokban pedig már alig két hónap van hátra a félidős kongresszusi választásokig. Ezt is figyelembe véve meglehet, hogy Trump azért indította újra az ukrajnai közvetítést, mert úgy véli, egy sikeres tűzszünet vagy akár egy látványos tárgyalási áttörés politikailag jól jönne a republikánusoknak egy olyan időszakban, amikor az iráni háború, a fegyverkészletek fogyása és a gazdasági viták egyszerre terhelik az adminisztrációt.
A Witkoff–Kushner-misszió bizonyára nem egyszerű protokolllátogatás, hanem egy szélesebb amerikai kísérlet legújabb lépése. Washington az elmúlt napokban egyszerre nyitott hírszerzési, pénzügyi és politikai csatornát Moszkva felé, a háttérben viszont ott a szankciós fenyegetés. Hogy ez mire vezet? Hamarosan kiderül.
