Erik Prince, a hírhedt Blackwater alapítójának emberei drónokkal és katonai támogatással segítik a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányerőit az ország keleti részén, ahol azok az AFC/M23 lázadóival harcolnak.
Prince emberei megjelentek a front közelében
A Reuters oknyomozása szerint a kongói kormány kérésére Erik Prince-hez kötődő magánbiztonsági erők települtek Uvira környékére, ahol drónokkal és más katonai képességekkel támogatták a kongói hadsereget az AFC/M23 elleni műveletekben.
Ez azért jelentős, mert Prince kongói embereinek eredeti feladata nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódott. A megbízásuk elsődlegesen a bányászati szektor ellenőrzésének erősítését, az állami bevételek növelését és az ásványkincsekhez kapcsolódó kereskedelem felügyeletét szolgálta. A fronthelyzet romlásakor azonban egy részük katonai feladatot kapott, majd később visszatért az eredeti munkájához.
Prince emberei izraeli tanácsadókkal is együttműködtek. Utóbbiak mandátuma elvileg csak a kongói különleges alakulatokat kiképzésére terjedt ki.
Ásványkincsek és biztonság ugyanabban a történetben
Kongó a világ egyik legfontosabb kritikusásvány-lelőhelye. Az ország meghatározó szereplő a kobalttermelésben, és jelentős réz-, koltán-, tantál-, ón-, volfrám- és aranykészletekkel rendelkezik. Ezek közül több abban a keleti térségen lelhető fel, ahol az M23 és más fegyveres csoportok működnek, vagy éppen nem szállíthatóak az ország belsejébe a veszélyzónán való áthaladás nélkül.
A kongói háború ezért nem egyszerűen katonai konfliktus. A bányák, kereskedelmi útvonalak és határátkelők ellenőrzése közvetlenül pénzt és politikai befolyást jelent.
Az utóbbi időben Washington érdeklődése is megnőtt a kongói ásványkincsek iránt, részben azért, mert az akkumulátorokhoz, elektronikai eszközökhöz és hadiipari rendszerekhez szükséges kritikus nyersanyagok feldolgozásában Kína óriási előnyt épített ki.
Prince jelenléte jól illeszkedik ebbe az új környezetbe, de egyelőre nem került elő olyan kemény bizonyíték, amely őt és az embereit közvetlenül az amerikai kormányzathoz kötné. Az amerikai külügy pedig tagadta, hogy szerződéses kapcsolata lenne Prince-szel vagy a vállalataival, miközben közismert, hogy Donald Trump elkötelezett híve, és a CPAC visszatérő vendége.
A Blackwater Irakban vált fogalommá
Erik Prince egykori amerikai Navy SEAL-katonaként 1997-ben alapította meg a Blackwatert. A vállalkozás kezdetben katonai és rendvédelmi kiképzőközpontként működött, szeptember 11. után azonban az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborújával hatalmasra nőtt.
A Blackwater fegyveres őrzést, konvojkísérést, kiképzést és más biztonsági feladatokat végzett az amerikai állam számára. A vállalat az iraki háború egyik legfontosabb magán katonai szereplőjévé és egyben a háború privatizációjának jelképévé vált.
Nevét végül mindenekelőtt a 2007-es bagdadi Nisour téri vérengzés tette hírhedtté. Blackwater-alkalmazottak egy konvoj biztosítása közben tüzet nyitottak, és 14 fegyvertelen iraki civil életét vesztette.
Hosszú bírósági eljárás után négy volt Blackwater-alkalmazottat elítéltek. Donald Trump azonban első elnökségének utolsó heteiben, 2020 decemberében mind a négyüknek kegyelmet adott. Prince maga nem volt a vádlottak között.
A sorozatos botrányok miatt a Blackwater neve vállalhatatlanná vált. A cég 2009-ben Xe Servicesre változtatta nevét, Prince pedig távozott a vezetésből, és eladta az érdekeltségét. A vállalat később Academi néven működött tovább, majd más biztonsági cégekkel együtt a Constellis-csoport részévé vált.
Afrikában már egy évtizede építkezett
Prince a 2010-es években a Frontier Services Grouppal kezdett nagyszabású afrikai üzletekbe. Az FSG logisztikai, repülési és biztonsági szolgáltatásokat kínált olyan országokban, ahol jelentős természeti erőforrások voltak, de gyenge infrastruktúra és magas politikai kockázat nehezítette a kitermelést.
A történet külön érdekessége, hogy Prince akkoriban nagyrészt a kínai beruházások kiszolgálására épített. A vállalat jelentős bevételekre tett szert, vezetője pedig egy 2015-ös interjúban nyíltan beszélt arról, „a kínai gazdaság számára teljesít küldetést Afrikában”.
Kongó már ekkor megjelent a térképén. Az FSG kongói logisztikai érdekeltséget vásárolt, később pedig olyan helyi vállalatot is létrehozott, amelynek tevékenységi körében az ásványkutatás, bányászat, kereskedelem, szállítás és biztonság egyaránt szerepelt.
Líbiában újra közelebb került a háborúhoz
Prince afrikai történetének következő fejezete ennél katonásabb volt. Az ENSZ líbiai szakértői egy 2019-es, Project Opus néven ismert művelethez kapcsolták, amely Halifa Haftár erőinek külföldi katonai személyzetet, repülőgépeket és más képességeket próbált biztosítani.
Az ENSZ szakértői szerint a konstrukció sérthette a Líbiára vonatkozó fegyverembargót, de Prince ellen ekkor sem indult eljárás.
