Az ENSZ-közgyűlés általános vitájának második napján a keddi nagy beszédek után már a konkrét diplomáciai alkuk kerültek előtérbe. Washington és Teherán hónapok után ismét szóba állt egymással, Szíria a Golán-fennsík ügyében húzott vörös vonalat, miközben a háttérben Ukrajna egy energetikai fegyvernyugvás támogatását próbálja megszerezni. A nap egyik legfontosabb szereplője, Volodimir Zelenszkij beszéde magyar idő szerint később várható, így a szeptember 23-i diplomáciai mérleg még nem végleges.
Háromórás amerikai–iráni egyeztetés New Yorkban
A legfontosabb új fejlemény a keddi amerikai fenyegetések után éppen az amerikai–iráni tárgyalások újbóli megindulása lett.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott közlése szerint a közvetítők egész kedden ingáztak az amerikai és az iráni delegáció között. Donald Trump később azt mondta, Witkoff és Jared Kushner mintegy háromórás megbeszélést folytatott iráni illetékesekkel. Az amerikai elnök „nagyon produktívnak” nevezte az egyeztetést, és azt állította, szerinte már van lendület egy megállapodás felé.
Irán szerint a kapcsolatfelvétel amerikai kezdeményezésre történt. Az iráni állami média megerősítette, hogy Abbász Aragcsi külügyminiszter és Witkoff között is létrejött kapcsolat, és Teherán ismertette feltételeit az Ormuzi-szoros újbóli megnyitásához. Ezek között az amerikai katonai nyomás enyhítése, a befagyasztott iráni eszközök felszabadítása és a háborús helyzet rendezése szerepel.
Ez azért különösen érdekes, mert Trump alig néhány órával korábban még rendkívül kemény hangot ütött meg Iránnal szemben az ENSZ-ben. A szeptember 23-i fejlemény tehát nem azt jelenti, hogy közeledtek volna az álláspontok, hanem azt, hogy hónapok után ismét működik egy tárgyalási csatorna.
Szíria: a Golán nem alku tárgya
A szerdai délelőtt egyik legerősebb felszólalása Ahmed as-Saraa szíriai elnöké volt. A damaszkuszi vezető kijelentette: a Golán-fennsík szíriai terület marad, és Szíria nem fogad el olyan rendezést, amely sérti az ország szuverenitását.
As-Saraa szerint Izrael a korábbi szíriai rendszer bukása óta mintegy 500 légicsapást, több mint 1200 szárazföldi behatolást hajtott végre, és mintegy 300 embert vett őrizetbe szíriai területen. Az ENSZ álláspontja továbbra is az, hogy az Izrael által 1967-ben elfoglalt és 1981-ben annektált Golán-fennsík megszállt szíriai terület.
A beszédet különösen érdekessé teszi, hogy a háttérben szíriai–izraeli biztonsági tárgyalások is folynak. As-Saraa egy New York-i rendezvényen azt mondta, a felek korábban már mintegy 90 százalékban megállapodtak egy biztonsági keretről, mielőtt Izrael visszalépett vagy új feltételeket támasztott. A tárgyalások azonban szerinte nem szakadtak meg.
Szíria tehát egyszerre próbál két, látszólag ellentétes célt követni: rendezni kapcsolatát Izraellel, miközben sem a Golánról, sem az ország területi szuverenitásáról nem kíván lemondani.
Ukrajna energetikai fegyvernyugvást sürget
A keddi Trump–Zelenszkij-találkozó után Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna kész bármilyen formájú kölcsönös energetikai fegyvernyugvásra, amennyiben Oroszország is beszünteti az ukrán energiarendszer elleni támadásokat.
A kezdeményezés lényege az lenne, hogy a közelgő tél előtt mindkét fél kivonja a másik energetikai infrastruktúráját a célpontok közül. A diplomáciai kísérlet hátterében azonban szerdán is folytatódtak a harcok: orosz dróntámadások érték Kijevet, több robbanás az Európai Unió ukrajnai képviseletének közelében történt.
Zelenszkij közgyűlési beszéde magyar idő szerint később várható. Emiatt az ukrán szál szeptember 23-i politikai mérlege még nem vonható meg: az egyik fontos kérdés éppen az lesz, hogy az ukrán elnök a részleges fegyvernyugvást teszi-e beszéde központi elemévé, vagy további katonai támogatás megszerzésére helyezi a hangsúlyt.
Palesztina ott van az ENSZ-ben – Abbasz nélkül is
A palesztin kérdés szerdán is végigvonult a közgyűlésen. Mahmúd Abbasz palesztin elnök második egymást követő évben nem kapott amerikai vízumot, ezért az ENSZ-közgyűlés szeptember 17-én külön engedélyezte számára, hogy előre rögzített videóüzenetben szólaljon fel.
A palesztin vezetés szerint Washington döntése politikailag visszafelé sült el, mert Palesztina ügye így is számos állam beszédének központi témája lett.
Ez valóban látszik a felszólalásokon. Erdoğan után Emmanuel Macron is rendkívül keményen bírálta a gázai humanitárius helyzetet, és azt mondta, a békéről szóló kijelentések hiteltelenek addig, amíg nem nyílnak meg ténylegesen a humanitárius útvonalak. Franciaország ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza Izrael biztonsághoz való jogát.
A közel-keleti vita így egyre kevésbé pusztán Gázáról szól. Irán, az Ormuzi-szoros, Szíria, a Golán-fennsík és Palesztina kérdése az ENSZ-ben kezd egyetlen összefüggő regionális biztonsági problémává összeállni.
Afrika ismét helyet követel a Biztonsági Tanácsban
A globális Dél szempontjából az intézményi reform maradt az egyik legfontosabb téma. Az Afrikai Unió szerdán ismét nagyobb afrikai képviseletet követelt a globális döntéshozatalban, miközben António Guterres leköszönő főtitkár keddi beszédének egyik fontos állítása is újra napirendre került: szerinte tarthatatlan, hogy Afrikának továbbra sincs állandó képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A reformigény egyre szélesebb politikai koalíciót köt össze. Törökország, Brazília és számos afrikai állam eltérő geopolitikai pozícióból, de ugyanarra az alapvető problémára mutat rá: az ENSZ jelenlegi hatalmi struktúrája lényegében az 1945-ös erőviszonyokat őrzi egy alapvetően megváltozott világban.
A kérdés természetesen továbbra is az, hogyan lehetne ezt úgy megváltoztatni, hogy ahhoz éppen azok az állandó BT-tagok is hozzájáruljanak, amelyek jelenlegi különleges státuszát a reform érintené.
A nagyhatalmi diplomácia átköltözik Washingtonba
A hét talán legfontosabb eseménye viszont az ENSZ-en kívül zajlik. Hszi Csin-ping szeptember 23-án megkezdi háromnapos amerikai állami látogatását, amelynek központi eseménye a csütörtöki Trump–Hszi-csúcstalálkozó lesz Washingtonban.
A két fél kereskedelmi fegyverszünetről, ritkaföldfémekről, mesterséges intelligenciáról és több nemzetközi biztonsági kérdésről tárgyal. A találkozó azért kapcsolódik közvetlenül az ENSZ-héthez, mert miközben New Yorkban a multilaterális világrend reformjáról beszélnek, Washingtonban a világ két legerősebb állama kétoldalúan próbálja meghatározni saját versengésének szabályait.
Ez különösen a mesterséges intelligencia esetében látványos. Az ENSZ-ben egyre erősebb az igény nemzetközi AI-szabályokra, miközben Washington és Peking saját technológiai és biztonsági megállapodásokról tárgyal. A két folyamat egymással párhuzamosan halad.
A beszédek után elkezdődött az alkudozás
Szeptember 22-én az ENSZ-közgyűlés még elsősorban a nagy politikai deklarációkról szólt. Szeptember 23-án viszont már jobban látszik, mi történik a színfalak mögött.
Az Egyesült Államok és Irán ismét tárgyalási csatornát nyitott. Szíria egyszerre egyezkedik Izraellel és jelöl ki vörös vonalat a Golán ügyében. Ukrajna egy korlátozott energetikai fegyvernyugvást próbál diplomáciai pályára állítani. Az afrikai államok az ENSZ döntéshozatali rendszerének átalakításához keresnek szövetségeseket, miközben Trump és Hszi találkozója már azt mutatja meg, hogyan próbálják a nagyhatalmak saját viszonyukat az ENSZ-en kívül szabályozni.
