Néhány nappal az izraeli parlamenti választások előtt továbbra is rendkívül kiélezett a verseny Benjamin Netanjahu miniszterelnök és politikai ellenfelei között. Donald Trump amerikai elnök nyíltan a hivatalban lévő kormányfő mellé állt, az izraeli közvélemény-kutatások azonban megosztott képet mutatnak. A választás tétje nemcsak Netanjahu politikai jövője, hanem az iráni háború folytatása, a gázai konfliktus kezelése és az ország belpolitikai válságának rendezése is.
Trump Netanjahu mellett kampányol
Donald Trump október 18-án, kilenc nappal az izraeli választások előtt jelentette be, hogy teljes támogatásáról biztosítja Benjamin Netanjahut.
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon kiváló katonai és politikai vezetőnek nevezte az izraeli miniszterelnököt, és azt állította, hogy Netanjahu az egyetlen politikus, akivel Washington hatékonyan folytathatja az Iránnal szembeni fellépést.
Trump arra is figyelmeztetett, hogy más izraeli vezető megválasztása esetén az Egyesült Államoknak egyedül kellene vállalnia az iráni fenyegetés kezelését.
A kijelentés különösen figyelemre méltó, mert a két vezető között az elmúlt hónapokban több kérdésben is nézeteltérés alakult ki, elsősorban az iráni háború és a gázai hadműveletek miatt.
Netanjahu azonnal megköszönte a támogatást, és kampányának központi üzenetévé tette az amerikai elnökkel fenntartott személyes kapcsolatát.
A miniszterelnök október 22-én már úgy fogalmazott, hogy a választók lényegében közte és Trump szövetsége, illetve az ellenzék által képviselt politikai irányvonal között döntenek.
Egy volt vezérkari főnök a legfontosabb kihívó
Az ellenzék meghatározó szereplője Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke, aki a Jasar pártot vezeti.
Ejzenkot szintén határozott biztonságpolitikát képvisel, de bírálja Netanjahu háborús döntéseit, és állami vizsgálóbizottság felállítását követeli a Hamász 2023. október 7-i támadásának körülményeiről.
Az ellenzéki politikus szerint Izrael vezetésének felelősséget kell vállalnia a biztonsági kudarcokért, és új politikai irányra van szükség.
Trump beavatkozását ugyanakkor visszautasította. Hangsúlyozta, hogy tiszteli az amerikai elnököt, de Izrael demokratikus ország, amelynek vezetőjéről kizárólag az izraeli választók dönthetnek.
Az ellenzéki oldalon fontos szereplő a korábbi miniszterelnök, Naftali Bennett, valamint Avigdor Liberman és Jair Golan is. A pártok között azonban jelentős nézeteltérések vannak a későbbi koalíció összetételéről.
A közvélemény-kutatások sem mutatnak egyértelmű többséget
Az izraeli sajtóban megjelent felmérések jelentősen eltérnek egymástól.
A The Times of Israel testvérlapja, a Zman Yisrael október 22-én közzétett kutatása szerint Ejzenkot pártja 23, Netanjahu Likudja pedig 21 parlamenti mandátumot szerezne.
A felmérés 51–51 mandátumos patthelyzetet mutat a két nagy zsidó politikai tömb között, miközben az arab pártok 14, egy egyik tömbhöz sem csatlakozott formáció pedig négy képviselői helyre számíthatna.
Más kutatások eltérő eredményeket jeleznek. A 14-es csatorna felmérése például lényegesen erősebb Likudot és jobboldali tábort mér, mint a 12-es és a 13-as csatorna.
A 120 tagú Kneszetben legalább 61 mandátum szükséges a parlamenti többséghez, így nemcsak az számít, melyik párt végez az első helyen, hanem az is, hogy a választás után milyen koalíció alakulhat.
A háború mellett a megélhetés is meghatározza a választást
Bár a kampányt nagyrészt az iráni háború és a biztonságpolitika uralja, az izraeli választók számára a belpolitikai kérdések is rendkívül fontosak.
Az Izraeli Demokrácia Intézet szeptemberi felmérésében a megkérdezettek 41 százaléka a gazdaságot és a megélhetési költségeket, 38 százaléka pedig a kül- és biztonságpolitikát nevezte meg a két legfontosabb választási szempontja között.
Komoly társadalmi vitát vált ki az ultraortodox zsidók katonai szolgálata is. Az ellenzéki pártok jelentős része a jelenlegi mentességi rendszer megszüntetését követeli, miközben Netanjahu koalíciójának fennmaradása részben az ultraortodox pártok támogatásától függ.
A választás így egyszerre szól az ország biztonságáról, a társadalmi teherviselésről és a háború éveiben meggyengült intézményi bizalom helyreállításáról.
Segíthet Trump támogatása?
Az izraeli szakértők megosztottak abban, hogy az amerikai elnök nyílt kiállása mennyiben befolyásolhatja a választókat.
A The Times of Israel által megszólaltatott Avi Businszkij politikai elemző szerint Trump támogatása megerősítheti Netanjahu biztonságpolitikai üzeneteit, és segítheti saját szavazótáborának mozgósítását.
Tamar Hermann, az Izraeli Demokrácia Intézet kutatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választók jelentős része már kialakította pártpreferenciáját, ezért az amerikai elnök támogatása nem feltétlenül változtatja meg a politikai táborok közötti erőviszonyokat.
Az október 27-i választás ezért nemcsak Netanjahu újabb mandátumáról dönthet, hanem arról is, hogy Izrael milyen belpolitikai felhatalmazással folytatja kül- és biztonságpolitikáját a közel-keleti háborúk után.
