Luiz Inácio Lula da Silva megnyerte a brazil elnökválasztás második fordulóját, és történelmi negyedik elnöki mandátumára készülhet. A Munkáspárt jelöltje az első fordulóban elszenvedett vereség után fordította meg az eredményt Flávio Bolsonaróval szemben. A választás azonban nem csupán a két politikus versenyéről szólt: Brazília gazdasági modellje, demokratikus intézményei és külpolitikai önállósága is a kampány központi kérdései közé került.
A brazil legfelsőbb választási bíróság, a TSE október 26-án közzétett adatai szerint Lula da Silva 64 256 232 szavazatot, az érvényes voksok 51,79 százalékát szerezte meg az október 25-i elnökválasztáson. Ellenfele, Flávio Bolsonaro 59 826 041 szavazattal, 48,21 százalékkal végzett a második helyen. A két jelölt között mintegy 4,43 millió szavazat volt a különbség.
A részvétel meghaladta a 128 millió főt, a távolmaradók aránya pedig az első forduló 21,08 százalékáról 19,2 százalékra csökkent. A választás különlegessége, hogy Brazíliában most először fordult elő: az első fordulóban második helyen végző elnökjelölt megnyerte a második fordulót.
Lula ezzel negyedszer kapott elnöki mandátumot. A 80 éves politikus 2003 és 2010 között két cikluson át vezette az országot, majd 2023-ban tért vissza az államfői tisztségbe. Újabb győzelme azt jelenti, hogy Brazília 2027-től is az általa képviselt gazdasági és külpolitikai irányvonal mentén folytathatja működését.
A célegyenesben fordult meg a verseny
A választás első fordulója még Flávio Bolsonaro számára hozott kedvezőbb eredményt. Jair Bolsonaro korábbi elnök fia az érvényes szavazatok 47,03 százalékát szerezte meg, míg Lula 45,16 százalékot kapott.
A második fordulóra azonban megváltozott a politikai mozgósítás dinamikája.
Az állami Agência Brasil beszámolója szerint a Munkáspárt kampánya az utolsó hetekben jelentősen fokozta közösségimédia-aktivitását, miközben országszerte tömegrendezvényeket szerveztek Lula támogatására. A kampányba bekapcsolódó társadalmi mozgalmak, szakszervezetek és diákszervezetek különösen a részvétel növelésére összpontosítottak.
A Brasil de Fato választási összesítése alapján Lula az északkeleti országrész valamennyi államában győzött, és Minas Geraisban is megszerezte a többséget. Utóbbi állam különösen fontos, mert az elmúlt választásokon többször is a brazil országos politikai erőviszonyok egyik meghatározó jelzőjének bizonyult.
A választás azonban továbbra is erősen megosztott társadalmat mutat. Bolsonaro közel hatvanmillió szavazata azt jelzi, hogy a konzervatív politikai tábor a vereség ellenére jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezik.
Erőszak árnyékolta be a választást
A szavazást megelőző napokban és a választás napján több súlyos erőszakos incidens történt.
Minas Gerais államban, Montes Claros városában Iara Pimentel, a Munkáspárt önkormányzati képviselője kórházba került, miután egy Lula újraválasztását támogató autós felvonulás résztvevőit kövekkel és más tárgyakkal támadták meg. A képviselőt egy kő az arcán találta el.
A Folha de S.Paulo beszámolója szerint a felvételeken zöld-sárga ruhát viselő férfiak is láthatók a támadók között. A Munkáspárt bolsonarista kötődésű csoportokat tett felelőssé, a szövetségi rendőrség pedig vizsgálatot indít az ügyben.
São Paulóban egy nőt megkéseltek a Tietê autóbusz-állomáson. A szemtanúk szerint a támadó Bolsonaro melletti jelszavakat kiabált, és egy leszbikus párra támadt rá. A politikai és homofób indíték lehetőségét a hatóságoknak kell tisztázniuk.
Rio de Janeiróban egy szavazóhelyiségből távozó nő náci karlendítést tett, majd antiszemita megjegyzést intézett egy őt számonkérő férfihoz. Az ügyben feljelentés született.
A választás előestéjén Mato Grosso és Mato Grosso do Sul államokban három ember halt meg lövöldözésekben. A rendőrség több esetben politikai indítékot is vizsgált, de az egyes bűncselekmények pontos körülményeit még nem sikerült teljeskörűen tisztázni.
A brazil igazságügyi minisztérium vasárnap 18 óráig 548 választással kapcsolatos rendőrségi eseményt regisztrált, amelyek nyomán 131 embert állítottak elő. Az esetek többsége választási szabálysértésekhez, például tiltott kampánytevékenységhez és a szavazás titkosságának megsértéséhez kapcsolódott, nem pedig fizikai erőszakhoz.
A történtek mindazonáltal ismét ráirányították a figyelmet a brazil politikai élet polarizáltságára és a politikai erőszak problémájára.
Rendkívüli döntés a szavazás utolsó óráiban
A választási eljárás sem zajlott zökkenőmentesen.
A Legfelsőbb Szövetségi Bíróság egyik bírája a heves esőzések és a közlekedési nehézségek miatt elrendelte, hogy az érintett, még működő szavazóhelyiségekben az eredetileg 17 órára tervezett zárást 19 órára halasszák.
A döntés rendkívüli helyzetet teremtett, mert egyes szavazóhelyiségekben addigra már lezárták az elektronikus urnákat.
A TSE elnöke, Kassio Nunes Marques később elismerte, hogy az intézkedés jelentős technikai és szervezési nehézségeket okozott. Az eredmények feldolgozását átmenetileg fel kellett függeszteni, hogy a választási rendszer kezelni tudja a rendkívüli helyzetet.
Flávio Bolsonaro erre hivatkozva vitatta a választás eredményét, és jelezte, hogy annak megsemmisítését kívánja kezdeményezni.
Az AP és a Reuters beszámolója szerint Bolsonaro nem ismerte el vereségét. A választási hatóság ugyanakkor kihirdette Lula győzelmét, és egyelőre nem került nyilvánosságra olyan bizonyíték, amely az eredmény országos érvényességét megkérdőjelezné.
A két kérdést fontos különválasztani: a rendkívüli szavazási intézkedés körüli jogi vita valós, de önmagában nem bizonyít választási csalást.
A szuverenitás a kampány egyik központi kérdése lett
Lula kampányának egyik meghatározó üzenete Brazília politikai és gazdasági önállóságának megőrzése volt.
Az Egyesült Államok és Brazília kapcsolata az elmúlt időszakban több kérdésben feszültté vált. A Trump-kormányzat vámintézkedései, valamint a brazil szervezett bűnözői csoportokkal kapcsolatos amerikai fellépés vitákat váltott ki Brasília és Washington között.
A Lula-kormány egyes amerikai intézkedéseket a brazil belpolitikai folyamatokba történő beavatkozásként értékelt. Washington ezt a vádat elutasította.
Flávio Bolsonaro ezzel szemben Donald Trump amerikai elnök politikai szövetségeseként lépett fel, és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra vonását támogatta.
A két jelölt külpolitikai elképzelései között ezért érdemi különbség húzódott: Lula a többirányú nemzetközi együttműködést és Brazília önálló mozgásterét hangsúlyozta, Bolsonaro pedig az amerikai konzervatív politikai táborral kialakított szorosabb kapcsolatokra épített.
A választás eredménye ebből a szempontból a Lula által képviselt külpolitikai irány folytatásának lehetőségét teremti meg. Nem állítható azonban, hogy mind a több mint 64 millió Lula-szavazó elsősorban a külpolitikai szuverenitás alapján döntött volna. A megélhetés, a közbiztonság, a szociális támogatások és a demokratikus intézmények kérdése ugyancsak fontos szerepet játszott a választásban.
Mit jelent Lula győzelme a BRICS számára?
Brazília a BRICS alapító tagja, és az elmúlt években a szervezet egyik legfontosabb politikai szereplőjévé vált.
Lula a BRICS-et olyan együttműködési fórumnak tekinti, amely lehetőséget biztosít a fejlődő országok számára a nemzetközi pénzügyi és gazdasági rendszer reformjának előmozdítására.
A brazil diplomácia emellett hagyományosan arra törekszik, hogy az ország ne váljon kizárólag egyetlen nagyhatalmi központ szövetségesévé.
Lula újraválasztása a BRICS-en belüli brazil aktivitás folytonosságát valószínűsíti, különösen a globális pénzügyi intézmények reformja, a fejlődő országok nagyobb képviselete és a Dél–Dél együttműködés területén.
Kína Brazília legfontosabb kereskedelmi partnere, elsősorban a mezőgazdasági termékek, az ásványkincsek és az energiahordozók piacán. Az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is meghatározó befektető és kereskedelmi partner.
A brazil külpolitika számára ezért nem egyszerűen az a kérdés, hogy Washington vagy Peking felé forduljon-e, hanem az, hogy miként tudja megőrizni gazdasági és diplomáciai mozgásterét a két nagyhatalom versenyében.
Ebben az összefüggésben a BRICS a brazil külpolitika egyik eszköze, de nem helyettesíti az ország nyugati gazdasági kapcsolatait.
A választás eredménye az Európai Unió számára is fontos. Brazília a Mercosur legnagyobb gazdasága, így az ország kereskedelempolitikai irányvonala az EU–Mercosur kapcsolatok alakulását is befolyásolja.
A győzelem nem jelent korlátlan felhatalmazást
Lula újabb mandátuma komoly belpolitikai akadályokkal indulhat.
A brazil kongresszusban továbbra is erős a konzervatív és jobboldali pártok képviselete. A Reuters szerint Bolsonaro szövetségesei és más konzervatív politikai erők jelentős parlamenti súlyt őriztek meg, ami korlátozhatja az elnök törvényhozási mozgásterét.
A gazdaságban ugyancsak fennmaradnak a strukturális problémák. A magas kamatok, a jelentős államadósság, a háztartások eladósodottsága és a költségvetési mozgástér szűkössége a következő kormányzati ciklusban is meghatározó kihívás lesz.
Lula választási programjában a minimálbér reálértékének növelését, az állami egészségügyi ellátás fejlesztését, a szociális támogatások fenntartását és a közbiztonsági intézményrendszer átalakítását ígérte.
Ezek megvalósítása azonban nemcsak politikai támogatottságot, hanem parlamenti kompromisszumokat és tartós finanszírozást is igényel.
Győzelme után Lula azt ígérte, hogy valamennyi brazil elnökeként kíván kormányozni, és a lakosságot közvetlenebbül bevonó kormányzási gyakorlatot alakítana ki.
A választási eredmény ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az ország társadalmi és politikai megosztottsága nem szűnt meg.
Brazília helye a világban
A brazil elnökválasztás második fordulója egyszerre szólt belpolitikai elégedetlenségről, társadalmi biztonságról, gazdasági jövőképről és az ország nemzetközi helyéről.
Lula győzelme a szuverenitást hangsúlyozó, többirányú külpolitika folytatását teszi lehetővé, miközben Flávio Bolsonaro jelentős választói támogatottsága és a konzervatív erők parlamenti súlya továbbra is számottevő politikai ellensúlyt jelent.
A választás geopolitikai üzenete az, hogy Brazília jelenlegi vezetése továbbra is önálló szereplőként kíván részt venni a globális hatalmi viszonyok alakításában, nem pedig kizárólag valamelyik nagyhatalmi blokkhoz igazodva.
Hogy ez a törekvés milyen konkrét gazdasági és diplomáciai eredményeket hoz, azt majd a következő négy év kormányzati döntései mutatják meg.
