Brazília vasárnap elnököt választ, a második forduló pedig az utolsó közvélemény-kutatások alapján rendkívül szoros eredményt hozhat. A kampány hajrájában a megélhetési kérdések mellett a vallás, a közbiztonság és a demokratikus intézmények jövője került előtérbe, miközben a választás kimenetele Brazília BRICS-en belüli szerepét és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát is befolyásolhatja.
Október 25-én tartják a brazil elnökválasztás második fordulóját, amelyben a Munkáspárt (PT) jelöltje, Luiz Inácio Lula da Silva és a Liberális Párt (PL) színeiben induló Flávio Bolsonaro, Jair Bolsonaro korábbi elnök fia mérkőzik meg egymással. A kampány utolsó napjaiban a két jelölt támogatottsága gyakorlatilag kiegyenlítődött. Az Atlas/Bloomberg október 24-én ismertetett felmérése az érvényes szavazatok között Bolsonarónak 50,8, Lulának 49,2 százalékot jelzett előre, vagyis az eredmény a közvélemény-kutatási bizonytalanságon belül maradt.
A választás tétje messze túlmutat azon, hogy ki irányítja a következő négy évben Latin-Amerika legnagyobb országát. Brazília gazdasági súlya, nyersanyagkészletei, a BRICS-ben betöltött szerepe és Kínával fenntartott kapcsolatai miatt a politikai irányváltás a globális erőviszonyokra is hatással lehet.
Tömegek az utcán, mozgósítás az utolsó órákban
Lula október 24-én két nagyszabású rendezvénnyel zárta választási kampányát. Délelőtt Rio de Janeiróban, a Copacabana tengerpartján találkozott támogatóival, majd São Paulóba utazott, ahol a Paulista sugárúton több ezres tömeg fogadta.
A Brasil de Fato helyszíni tudósítása szerint a São Pauló-i rendezvényen szakszervezetek, társadalmi mozgalmak, diákszervezetek és különböző politikai csoportok képviselői jelentek meg. A résztvevők a brazil nemzeti zászlók mellett a Munkáspárt jelképeit is magasba emelték, miközben a demokratikus intézmények védelmét hangsúlyozó jelszavakat skandáltak.
A hivatalban lévő elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a brazil társadalom változást akar, de szerinte nem kíván visszatérni a korábbi jobboldali kormányzás politikájához. Lula az utolsó napokban elsősorban a bizonytalanokat és az első fordulóban távol maradó választókat próbálta megszólítani.
Lula a választást két eltérő országmodell közötti döntésként értelmezte. Flávio Bolsonaro kampánya ezzel szemben a kormányváltás szükségességét, a közbiztonság megerősítését, a konzervatív értékeket és a gazdasági liberalizációt hangsúlyozta.
A nők és a neoprotestáns közösségek dönthetik el a választást
A kampány egyik legfontosabb törésvonala a női választók és a neoprotestáns közösségek támogatásáért folytatott verseny lett.
Lula a Copacabanán tartott rendezvényén külön hangsúlyozta, hogy szerinte a nők szavazatai dönthetik el az elnökválasztást. Beszédében felidézte az ötéves Ana Clara ügyét, akit 2021 februárjában Niteróiban ért halálos lövés. A gyermek halálával kapcsolatban megvádolt rendőr védelmében korábban Flávio Bolsonaro is részt vett ügyvédként.
Az ügy a két jelölt október 23-i televíziós vitájában is előkerült. Bolsonaro akkor kijelentette, hogy bízik az általa korábban képviselt rendőr ártatlanságában. Lula ezt élesen bírálta, és a rendőri erőszak, valamint a közbiztonság kérdését a női választók megszólításával kapcsolta össze.
A Brasil de Fato szerint a kampány utolsó napjaiban a női választók mellett az evangéliumi keresztény közösségek támogatása is meghatározóvá vált.
A bolsonarista politikai tábor régóta erős kapcsolatokkal rendelkezik a konzervatív protestáns közösségekben. Flávio Bolsonaro kampányában Michelle Bolsonaro, a korábbi elnök felesége is fontos szerepet vállalt, különösen az evangéliumi női szavazók megszólításában.
A vallási kérdés ugyanakkor a katolikus egyházon belül is vitákat váltott ki. Ötvennégy brazil katolikus püspök nyílt levélben bírálta Flávio Bolsonaro politikai programját, amelyet a demokrácia, a társadalmi igazságosság és a katolikus szociális tanítás szempontjából veszélyesnek neveztek.
A teleSUR által ismertetett dokumentum aláírói különösen a munkavállalói jogok, a szociális támogatások, a fegyverviselés és a környezetvédelem területén fogalmaztak meg kifogásokat. Ez azonban nem jelenti a teljes brazil katolikus püspöki kar egységes választási állásfoglalását.
Miért nem elegendők Lula gazdasági eredményei?
A brazil választás egyik legfontosabb ellentmondása, hogy a Lula-kormány több kedvező makrogazdasági mutatóval rendelkezik, ezek azonban nem eredményeztek egyértelmű választói fölényt.
Ana García, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Vidéki Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora a teleSUR-nak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi többlet, az alacsony munkanélküliség és a minimálbér emelése mellett továbbra is súlyos problémát jelent a magas kamatszint és a háztartások eladósodottsága.
Az elemző szerint a kormány gazdaságpolitikai kommunikációja elsősorban az országos mutatók javulására összpontosított, miközben a jobboldal a mindennapi megélhetési nehézségekre építette kampányát.
A kedvező makrogazdasági adatok és a lakosság személyes gazdasági tapasztalatai közötti különbség így a választás egyik meghatározó tényezőjévé vált.
García úgy értékelte, hogy Flávio Bolsonaro a piacnyitás, a privatizáció és a dereguláció ígéretével kíván választ adni a társadalmi elégedetlenségre. Az elemző ugyanakkor kétségbe vonta, hogy ezek az intézkedések önmagukban javítanák az alacsonyabb jövedelmű háztartások helyzetét.
Lula gazdasági programjának egyik központi eleme ezzel szemben az újraiparosítás. A kormány a magasabb hozzáadott értékű termelés, a technológiai fejlesztések és a környezeti szempontból fenntartható iparágak támogatásával kívánja mérsékelni Brazília nyersanyag-exporttól való függőségét.
Washington vagy többpólusú világrend?
A két jelölt közötti különbségek a külpolitikában is megjelennek.
Lula elnöksége alatt Brazília a BRICS egyik meghatározó szereplőjeként a nemzetközi gazdasági intézményrendszer reformját, a fejlődő országok nagyobb képviseletét és a többpólusú világrend kialakulását szorgalmazta.
Brazília számára Kína különösen fontos gazdasági partner, elsősorban a mezőgazdasági termékek, az ásványkincsek és az energiahordozók kereskedelmében. Az ország ugyanakkor az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is jelentős kapcsolatokat tart fenn.
Flávio Bolsonaro politikai környezete ezzel szemben az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra vonását támogatja. A bolsonarista külpolitikai hagyomány a nyugati konzervatív politikai erőkkel való együttműködést és a gazdasági liberalizációt helyezi előtérbe.
Ana García szerint a választás egyik alapvető kérdése, hogy Brazília megőrzi-e külpolitikai mozgásterét a nagyhatalmak közötti versenyben, vagy szorosabban igazodik Washingtonhoz.
A geopolitikai különbség azonban nem feltétlenül jelentene teljes külpolitikai szakítást. Brazília gazdasági kapcsolatai Kínával olyan kiterjedtek, hogy azok gyors leépítése egy jobboldali kormány számára is jelentős gazdasági költségekkel járna.
A választás ezért inkább az ország nemzetközi együttműködéseinek hangsúlyait, a BRICS-en belüli aktivitását és az Egyesült Államokkal kialakított politikai kapcsolatainak jellegét változtathatja meg.
Különösen érzékeny terület a stratégiai nyersanyagok, köztük a ritkaföldfémek kitermelése és feldolgozása. Ezek a technológiai és hadiipari értékláncokban betöltött szerepük miatt egyre fontosabbak az amerikai–kínai versenyben.
Brazília politikai jövője továbbra is nyitott
A kampány utolsó napjának eseményei alapján egyik jelölt sem tekintheti biztosnak a győzelmet. A közvélemény-kutatásokban mutatkozó rendkívül szűk különbség miatt a részvételi arány, a bizonytalan választók döntése és az első fordulóban távol maradók mozgósítása egyaránt meghatározó lehet.
Lula a demokratikus intézmények védelmével, a szociális programokkal és az újraiparosítás ígéretével kívánja folytatni kormányzását. Flávio Bolsonaro a konzervatív társadalmi értékek, a közbiztonság és a piacorientált gazdaságpolitika képviseletében kínál alternatívát.
A vasárnapi választás eredménye így nemcsak Brazília belpolitikai irányát határozhatja meg, hanem azt is, hogy Latin-Amerika legnagyobb gazdasága milyen szerepet vállal a következő években a BRICS, az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai viszonyrendszerben.
