Új amerikai stratégia Kína ellen
Donald Trump elnöksége óta az Egyesült Államok fő külpolitikai célja a Kínával való gazdasági versengés lett. Az orosz-amerikai kapcsolatok javítására tett lépései is ezt a célt szolgálják: Washington csökkenteni akarja Moszkva és Peking együttműködését, amely Joe Biden elnöksége alatt egyre szorosabbá vált.
Az indiai történész, Vidzsaj Prasád, a Trikontinentális Szociális Kutatóintézet igazgatója, úgy látja, hogy Trump stratégiája egyértelmű: a többi háború lezárása után minden figyelmet Kínára fordítani.
„Ez az USA új imperialista terve: a konfliktusok lezárása, hogy teljes erővel Kínára koncentrálhassanak” – mondja Prasád.
Moszkva és Peking szövetsége stabil marad
Bár Trump Oroszországgal egy Ukrajnával kapcsolatos megállapodást próbál tető alá hozni, Prasád szerint ez nem fogja megbontani Moszkva és Peking kapcsolatát. Kína nem akar háborút az Egyesült Államokkal, és biztos abban, hogy az Oroszországgal fennálló szoros szövetség nem fog összeomlani.
„Oroszország pragmatikusan tárgyal az Egyesült Államokkal, de nem fogja elárulni Kínát” – véli a történész. „Moszkva tudja, hogy ha az USA oldalára állna Kína ellen, akkor egy gyengülő Peking után ők lennének a következő célpont.”
Ázsiai országok és a világgazdasági átrendeződés
Az amerikai-kínai konfliktus nemcsak Moszkvára, hanem más gyorsan növekvő ázsiai országokra is hatással van, mint India, Indonézia és Vietnám.
Prasád szerint a világ gazdasági súlypontja Ázsiába tolódott, és a fejlődő országoknak – köztük Brazíliának – egyértelműen ki kellene mondaniuk, hogy nem támogatnak egy Kína elleni háborút.
Gazdasági háború: Kína nyerte a kapitalista játszmát?
A pakisztáni politikai aktivista és közgazdász, Taimur Rahman, úgy véli, hogy Trump gazdasági háborúja Kína ellen annak sikerét bizonyítja.
„Kína a saját játékukban győzte le a szabadpiaci kapitalizmus híveit” – mondja Rahman. „Most azok, akik eddig a szabadpiacot védték, protekcionizmusra váltanak.”
Rahman szerint a kevésbé fejlett ázsiai országok – például Pakisztán – számára ez a helyzet új gazdasági lehetőségeket is teremthet.
„Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború lehetőséget adhat a kisebb országoknak, hogy újratárgyalják helyüket a globális piacon, és jobb feltételeket harcoljanak ki saját gazdaságuk számára.”
Merre tovább?
Trump geopolitikai stratégiája egyre nagyobb nyomást helyez Kínára, de Oroszország és más ázsiai országok továbbra is saját érdekeik szerint manővereznek. Miközben az Egyesült Államok próbálja megbontani a Peking és Moszkva közötti szövetséget, úgy tűnik, hogy az ázsiai nagyhatalmak saját játékszabályaik szerint alakítják jövőjüket.
