A március 24-én, Rijádban tartott orosz–amerikai tárgyalások a Fekete-tenger biztonságának technikai kérdéseivel indultak, de a felek a vártnál jóval szélesebb körű egyeztetést folytattak, beleértve az ukrajnai rendezés lehetséges irányait is. Az esemény jelentőségét növeli, hogy ez volt a leghosszabb közvetlen párbeszéd Moszkva és Washington között az ukrajnai háború kezdete óta.
Fókuszban a Fekete-tenger
A megbeszélések a rijádi The Ritz-Carlton szállodában zajlottak teljes titoktartás mellett. A szaúdi hatóságok teljes médiazárlatot rendeltek el, az újságírókat kitessékelték, fotózás és videózás tilos volt. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője megerősítette: „A tárgyalások valóban zárt ajtók mögött zajlanak, még protokollfotók sem készültek.”
Bár hivatalosan csak a Fekete-tengeri hajózás biztonsága volt napirenden – a tárgyalások Donald Trump javaslatára indultak újra –, hamar világossá vált, hogy a megbeszélések túlmutatnak a technikai egyeztetés keretein.
Trump váratlan nyilatkozata
A tárgyalások közben Donald Trump elnök a sajtónak elmondta: „a felek a frontvonalak és a jövőbeli rendezés feltételeiről is tárgyalnak, beleértve az amerikai ellenőrzést az ukrán atomerőművek felett.”
Ez a kijelentés új megvilágításba helyezte a megbeszéléseket, és megerősítette, hogy a háttérben sokkal mélyebb tárgyalások zajlanak, mint azt eredetileg bejelentették.
Kik ültek az asztalnál?
Az orosz delegációt Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke, valamint Szergej Beszjeda, az FSZB igazgatójának tanácsadója vezette.
Az amerikai félről részt vett többek között Michael Anton (State Department), Andrew Peek (National Security Council), illetve Keith Kellogg és Mike Waltz tanácsadók.
Karaszin a tárgyalásról úgy nyilatkozott: „Nem könnyű, de hasznos párbeszéd zajlik. Sokan azt kérdezik, van-e egyetértés. Hogyne lenne – komoly kérdésekről beszélünk.”
Putyin és Trump javaslatai
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen azt mondta: „A megbeszélések napirendjén a fekete-tengeri kezdeményezés újraindítása szerepel – ez Trump javaslata volt, Putyin elfogadta.”
Peszkov kiemelte, hogy az eredeti, három évvel ezelőtti megállapodás számos vállalását nem teljesítették a nyugati felek, ezért most az orosz fél elengedhetetlennek tartja ezek újratárgyalását.
„Ukrajnának nem kell a béke”
Marija Zaharova az egyeztetések közben élesen bírálta Ukrajnát, miután a tárgyalások előtti napon dróntámadás érte a Krasznodari régiót. „Minden alkalommal, amikor valamilyen diplomáciai kontaktus közeleg, Kijev civil célpontokat támad. Ukrajnának nem kell a béke.”
Amerikai–ukrán tárgyalások
Az orosz–amerikai találkozót amerikai–ukrán tárgyalások előzték meg, amelyek vasárnap zajlottak Rijádban. A ukrán delegációban szerepelt Rusztem Umjerov védelmi miniszter, Pavlo Palisza és Anatolij Bargilevics, a honvédelmi minisztérium főfelügyelője.
A The Telegraph értesülései szerint „kölcsönös tűzszüneti megállapodásról” volt szó: „Mi nem támadjuk az orosz objektumokat vízen, ők nem támadják a mi kikötőinket, mint Herszon, Mikolajiv vagy Odessza” – közölte Szerhij Lescsenko, az elnöki hivatal tanácsadója a feltételekről.
Amerikai „ingadiplomácia”
Az amerikai adminisztráció eredetileg azt tervezte, hogy a rijádi szállodában külön szobákban tárgyal majd az orosz és az ukrán delegáció, az amerikaiak közvetítésével. Bár ez nem valósult meg, az eseményt így is sokan az első sikeres amerikai közvetítési kísérletként értékelik az ukrajnai konfliktusban.
Egy névtelen orosz forrás szerint az ukrán küldöttség továbbra is a helyszínen tartózkodik, és az amerikaiakkal a tárgyalások folytatására készülnek a következő napokban.
Összegzés
A rijádi találkozó új fejezetet nyithat a nyugati–orosz kapcsolatokban, különösen az ukrán válság diplomáciai rendezése terén. A tárgyalások formálisan „technikai konzultációként” indultak, de az elhangzott nyilatkozatok, a résztvevő személyek súlya és a tárgyalások hossza egyértelműen jelzi: Washington és Moszkva újra kommunikál – és ez önmagában is fordulópont lehet.
„Három éve nem volt ilyen szintű párbeszéd. Az, hogy most van, önmagában is eredmény.” – fogalmazott az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce.
