Új bányászati törvény, új arányok
Mali aranybányászatból származó állami bevételei 2024-ben 52,5 százalékkal emelkedtek – derül ki a mali bányászati minisztérium friss dokumentumából. A jelentés szerint a költségvetésbe befolyt összegek elérték a 835,1 milliárd nyugat-afrikai frankot (1,4 milliárd dollár), szemben az előző évi 547,6 milliárddal.
Az ugrásszerű növekedés hátterében egy 2023-ban életbe lépett új bányászati törvény áll, amely megszüntette a korábban megszokott adókedvezményeket, és nagyobb állami részesedést tett lehetővé a kitermelési projektekben.
Fordulat a nemzeti vagyon kezelésében
Mali az afrikai kontinens egyik legnagyobb aranytermelője, több nagy nemzetközi bányászati cég is jelen van az országban. Az új törvény a külföldi cégekkel szembeni szigorítást és az állami érdekek hangsúlyosabb érvényesítését célozta meg.
A változások nem légüres térben történtek. Az új szabályozást azt követően vezette be Mali katonai vezetése, hogy 2021-ben puccsal átvette a hatalmat, és nyilvánosan bejelentette: célja a posztkolonialista struktúrák lebontása és a nemzeti szuverenitás megerősítése – különösen a stratégiai ágazatok, így az aranybányászat terén.
Stabil bevételek csökkenő kitermelés mellett is
A bevételnövekedés különösen figyelemre méltó, mert eközben az ipari aranytermelés az országban 23 százalékkal visszaesett. A minisztérium szerint azonban 2025-re enyhe fellendülést várnak, és a trend azt mutatja: a nagyobb állami részesedés és a szigorúbb adópolitika képes ellensúlyozni a termeléscsökkenést is.
A döntések egy átfogó gazdaságpolitikai irányváltásba illeszkednek, amelyben Mali újraértelmezi gazdasági kapcsolatait és a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a nemzetközi bányavállalatokkal szemben.
