Miközben az EU Trump-sokkra adott válaszára vársz (ne nagyon akard visszatartani a lélegzeted, amíg Brüsszelből intelligens élet jeleit észleld…), azoknak, akik valami igazán nagy dolog miatt szeretnének aggódni, talán érdemes a figyelmüket a status quo legnagyobb fenyegetésére fordítani – végül ez tűnik jó megoldásnak. Nagyobb fenyegetés ez, mint a vámok, részvények, kötvényárak stb. Mi is ez? A Fed csereügyletei (swap lines)!
Mi mentette meg a kapitalizmust (legalábbis egy kis időre) a 2008-as összeomlás után? Kínán kívül (igen, Kína mentette meg a kapitalista világot azzal, hogy elképesztő módon növelte összesített beruházásait, hogy ellensúlyozza az Észak-Atlanti térségben kialakult hatalmas kereslethiányt), a válasz: a Fed csereügyletei (vagyis az a tény, hogy a Fed gondolkodás nélkül kölcsönzött mintegy 600 milliárd dollárt Európa és Japán központi bankjainak).
Valami hasonló történt 2020-ban is, amikor a világjárvány hatására pánik és káosz uralkodott el a Nyugat pénzügyi hálózatain, és a Fed csereügyletei körülbelül 450 milliárd dollárt juttattak el a mindenható dollártól függő világnak.
Ebben az összefüggésben azok a forrófejűek, akik azt hiszik, hogy Európa és Japán megengedheti magának, hogy keménykedjen Washingtonnal, képtelenek felfogni függőségü;k mértékét. Egyelőre Trump nem irányítja a Fedet. Vagy legalábbis úgy tűnik. De vajon az kizárt, hogy a Fed nem akarja majd őt magára haragítani? És vajon az kizárt, hogy a Fed nem töri majd össze magát, hogy pillanatok alatt „|lezsírozza” a csereügyleteit (ahogy tette 2008-ban és 2020-ban), amikor arra a legnagyobb szükség lenne?
Már pusztán annak a gondolata, hogy a következő válság idején a Fed esetleg vonakodni fog a pénzügyi piacok likviditását biztosító csereügyletek használatától, elegendő ahhoz, hogy az elmúlt hét zűrzavarát egy nyugodt sétának lássuk a parkban.
A történet tanulsága az európai, brit és japán döntéshozók számára, mind a köz-, mind a magánszektorban: Megvan az ára annak, ha teljes mértékben egy szeszélyes hegemón hatalomtól függsz. Most kezditek csak megérezni, milyen magas is ez az ár.
Szép jó reggelt!
Kommentár Jánisz Varufakisz jegyzetéhez:
A Fed csereügyletei és a nyugati világ függősége
1. Mi is az a csereügylet (swap line), amiről Varufakisz ír?
A Fed csereügyletei olyan pénzügyi megállapodások, amelyek során az amerikai jegybank dollárt kölcsönöz más országok központi bankjainak, válság idején likviditást biztosítva a globális piacokon.
2. Varufakisz üzenete: Nem behódolás, hanem a függőség felismerése
Varufakisz nem megadásra buzdít, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU és Japán már régóta brutális függőségbe került az amerikai pénzügyi rendszertől.
A függőség oka:
- A dollár globális szerepe
- Gyenge pénzügyi szuverenitás
- A pénzügyi globalizáció hatása
3. Mi lehetne a kiút? Kína szerepe és az EU lehetőségei
- Kína részben alternatíva lehet, de a jüan még nem valódi tartalékvaluta.
- Az EU-nak kiegyensúlyozottabb kapcsolatot kellene kialakítania Kínával.
- Pénzügyi szuverenitás erősítése, gazdasági diverzifikáció, technológiai és energiafüggetlenség.
Összegzés
Varufakisz arra figyelmeztet, hogy az EU és Japán túlzottan ráutalt egy szeszélyes hegemónra. A kiút nem behódolás vagy várakodás, hanem a stratégiai önállóság tudatos építése, még akkor is, ha ez politikai bátorságot és egységet követel.
