A kínai állami televízió nemrég egy animációs videóban mutatott be egy új rakétát, a WS-600L-t, amely többféle célra is használható. Az egyik változata különösen figyelemre méltó: olyan apró szálakat szór szét, amelyek rövidzárlatot okozhatnak az elektromos hálózatban, és így teljes városrészeket sötétségbe boríthatnak. Bár a videó nem mondta ki nyíltan, a működési elv nagyon hasonlít a korábban már ismert úgynevezett „grafitzbombákhoz”.
A videó szerint a rakéta 80–290 km hatótávolságú, és különféle célpontok – mint például irányítóközpontok, radarállomások, hajók vagy repülőterek – ellen is bevethető. A vitatott vezetőképes szálakat tartalmazó robbanófej 90 darab alrobbanó töltetet szór szét, melyek kémiailag kezelt szénszálakat bocsátanak ki, amelyek rövidzárlatot okoznak a nagyfeszültségű infrastruktúrában.
A rendszer megbénítása fizikai pusztítás nélkül
A grafitzbomba lényege nem a rombolás, hanem az áramkimaradás előidézése. A robbanófejből kiáramló szénszálak nem teszik tönkre a létesítményeket, hanem rövidre zárják a rendszert, ezzel átmenetileg megbénítva az ellátást. Kommunikációs, vezérlési és irányítási rendszerek válnak így harcképtelenné – fizikai invázió vagy látványos pusztítás nélkül.
A hongkongi South China Morning Post szerint a kínai katonai kommunikáció nem nevezte meg konkrétan a Tajvan elleni alkalmazást, de a közösségi médiában sokan ezzel a lehetőséggel számolnak. A bemutatott WS-600L fejlett változata már több mint 10 000 m²-es területet képes lefedni egy támadás során.
Nem új, de egyre kifinomultabb
A grafitzbombát már az USA is sikerrel alkalmazta az 1990-es években. Az Öböl-háborúban a BLU-114/B típusú harci rész az iraki elektromos hálózat 85%-át megbénította, míg a koszovói háborúban a szerbiai infrastruktúra 70%-át tette működésképtelenné.
Chen Chundi kínai katonai elemző már 2017-ben írt a grafitzbombák lehetséges szerepéről, és „játékszabály-átíróként” jellemezte őket a jövőbeli hadviselésben. Hangsúlyozta, hogy a modern hadviselés célja egyre kevésbé a katonák legyőzése, sokkal inkább a hadviselési rendszer bénítása. A C4ISR – parancsnoki, kommunikációs, hírszerzési és megfigyelési rendszerek – megbénítása elsődleges célponttá válik.
Chen szerint a korábbi kínai modellek még kisebb hatótávolsággal és hatókörrel rendelkeztek, de a mostani verzió már nagyobb lefedettségű és integrálható a Beidou műholdas navigációs rendszerrel.
Hatásos, de időjárásfüggő fegyver
Vaszilij Kasin, az orosz Védelmi Minisztérium elemzője a Szputnyiknak úgy nyilatkozott: a grafitzbombák hatékonysága függ az időjárási körülményektől. Magas páratartalom vagy eső esetén a szénszálak összeállnak, és nem tudnak hatékonyan szétterülni az elektromos infrastruktúrán.
Ráadásul a rövidzárlatok gyakran 24 órán belül elháríthatók, ezért – mint az amerikai tapasztalatok is mutatják – a hatás fenntartásához ismételt támadások szükségesek. Kasin szerint a grafitzbombák fő célpontjai a transzformátorállomások és az elektromos elosztó hálózatok, nem maguk az erőművek.
Katonapolitikai üzenet
Bár a CCTV nem közölt részleteket a fegyver fejlesztési szakaszáról, és nem világos, hogy rendszeresítve van-e a kínai haderőnél, az üzenet egyértelmű: Kína demonstrálni kívánja, hogy rendelkezik fejlett, nem hagyományos hadviselésre alkalmas eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az ellenséges rendszerek megbénítását teljes háború nélkül is.
A WS-600L-ről szóló animációval Kína stratégiai képességeire és technológiai fejlődésére hívja fel a figyelmet, miközben egyre inkább a precíziós, rendszerszintű hadviselés irányába mozdul el. Ez komoly kihívást jelenthet a régióban és globálisan is, különösen abban az esetben, ha Tajvani vagy más konfliktus zónában alkalmazzák.
