Egy friss tanulmány szerint Brazília folyóinak több mint fele veszélyben van a túlzott vízkivétel miatt. A São Pauló-i Egyetem (USP) és amerikai kutatók által végzett kutatás, amely 2024 decemberében jelent meg a Nature Communications folyóiratban, rámutatott, hogy az országban fúrt 17 972 kút 55%-a a közeli folyók vízszintje alatt helyezkedik el. Ez azt eredményezi, hogy a felszíni víz a talajba szivárog, csökkentve a folyók vízhozamát.
A tanulmány szerint különösen kritikus a helyzet azokban a száraz régiókban, ahol intenzív mezőgazdasági tevékenység zajlik. A leginkább érintett területek közé tartozik Matopiba, amely Tocantins, valamint Bahia, Piauí és Maranhão államok egy részét foglalja magában. A vízkészletek kimerülése főként a növekvő öntözési igényekkel magyarázható.
Paulo Tarso Sanches de Oliveira, a tanulmány második szerzője és a Mato Grosso do Sul Szövetségi Egyetem professzora szerint a probléma fő oka a felszín alatti vizek túlzott kiaknázása. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a folyók vízvesztesége nemcsak helyi hatásokkal jár, hanem globális következményei is lehetnek, mivel Brazília a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, így a vízhiány az élelmiszerbiztonságra is hatással lehet.
A Nemzeti Vízügynökség (ANA) becslése szerint a Brazíliában öntözésre használt területek nagysága a következő 20 évben megduplázódhat. A kutatók szerint egyes területeken előzetes vizsgálatokra lenne szükség annak érdekében, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az intenzív mezőgazdasági termelésre.
A vízhiány hatása a helyi közösségekre
A Bahia állam nyugati részén fekvő Correntina városában a vízhiány már évek óta komoly problémát jelent a kisgazdálkodók számára. A helyiek szerint a nagyüzemi mezőgazdaság egyre több vizet használ fel, míg a családi gazdaságok egyre kevesebb erőforráshoz jutnak. 2017-ben több ezer ember vonult az utcára a „Correntina-lázadás” néven elhíresült tüntetésen, hogy tiltakozzanak az ipari mezőgazdaság vízhasználata ellen. Azóta a helyzet nem javult, és a térségben élőknek egyre nagyobb nehézséget jelent a hagyományos növénytermesztés fenntartása.
A kisgazdálkodók jelenleg főként babot és zöldségeket termesztenek, de egyre inkább a fő folyó, az Arrojado vizére kell támaszkodniuk, mivel a kisebb patakok és források kiszáradtak. Egyre többen építenek esővizet gyűjtő ciszternákat, hogy biztosítsák vízellátásukat.
A Correntina környéki vízveszteség összefügg a térség fő víztartó rétegének, az Urucuia vízgyűjtő rendszernek a kimerülésével. A kutatások szerint a São Francisco folyó vízgyűjtő területén a vizsgált folyók 61%-a veszít vizet az Urucuia rétegbe. Ez a föld alatti víztározó 14 millió hektáros, ami majdnem megegyezik Ceará állam területével, és 75%-a Bahia nyugati részén található.
A mezőgazdasági terjeszkedés és az öntözés hatása
Correntina mezőgazdasági területe 2017 és 2023 között jelentősen növekedett, a szójatermelő területek 164 000 hektárról 192 000 hektárra bővültek. A térségben a növénytermesztés jelentős részét központi tengelyű öntözőrendszerekkel látják el, amelyek hektáronként napi 50 000 liter vizet fogyasztanak. Összehasonlításképpen: az ENSZ szerint egy ember napi alapvető vízigénye mindössze 110 liter.
Brazília jelenleg a világ tíz legnagyobb öntözött területű országa között van. Az ANA öntözési atlasza szerint az országban 2006 és 2014 között 43,3%-kal nőtt a központi tengelyű öntözőrendszerek által lefedett terület. 2024-ben az ilyen rendszerekkel öntözött földek összterülete 2,2 millió hektárt tett ki.
A vízhez való hozzáférésért folyó harc fokozódik. A Földművesek Pásztori Bizottságának (CPT) 2023-as jelentése szerint Bahia államban 34 konfliktus alakult ki a vízhasználat körül, amelyek 2 264 családot érintettek. A helyiek szerint a kilencvenes évek óta folyamatosan száradnak ki a kisebb patakok és vizes élőhelyek, ami súlyosan érinti a családi gazdaságokat. Bahia állam vezeti a vízhiánnyal kapcsolatos konfliktusok listáját az országban.
A szakértők szerint a vízkitermelési engedélyek számának növekedése, különösen a nagyüzemi mezőgazdaság számára, tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Az Urucuia víztartó réteg túlzott kiaknázása miatt a jövőben még nagyobb vízhiányra lehet számítani, ami nemcsak a helyi közösségekre, hanem az ország mezőgazdasági termelésére is jelentős hatással lehet.
