Az Egyesült Államok és Irán közötti háború újabb szakaszba lépett: a felek ismét napi rendszerességgel mérnek csapásokat egymásra, miközben a konfliktus egyre több közel-keleti országot sodor magával. Ebben a helyzetben Oroszország jelezte: kész közvetítőként fellépni, és akár platformot biztosítani egy iráni–arab párbeszédhez is.
Moszkva kész közvetíteni
Az orosz külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Alimov szerint Moszkva kész támogatni a békés rendezést nemcsak Washington és Teherán, hanem Irán és a Perzsa-öböl arab államai között is.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kívánja ráerőltetni magát egyik félre sem, ugyanakkor örömmel adna helyszínt egy jövőbeli arab–iráni egyeztetésnek. Moszkva emellett folyamatos kapcsolatban áll a konfliktusban közvetítő szerepet vállaló országokkal, köztük Pakisztánnal, Törökországgal és Szaúd-Arábiával.
Az Öböl országai is célponttá váltak
A harcok már nem kizárólag az Egyesült Államokat és Iránt érintik. Azok az arab monarchiák, amelyek területén amerikai katonai támaszpontok működnek, szintén rakéta- és dróntámadások célpontjává váltak.
Teherán korábban az ENSZ-hez fordult, hogy tiltsák meg ezeknek az országoknak az amerikai hadműveletek támogatását. Az arab államok ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy nem kívánnak Washington eszközévé válni az Irán elleni háborúban.
Moszkva szerint minden állam szuverén joga eldönteni, hogy enged-e külföldi katonai jelenlétet a területén, ugyanakkor egy idegen katonai bázis háborús helyzetben legitim célponttá válhat, ami jelentősen növeli az érintett országok biztonsági kockázatait.
Szíria is belépett a háborús térképbe
A konfliktus új fordulatot vett, amikor Irán először hajtott végre támadást amerikai katonai célpont ellen Szíriában. Az Iszlám Forradalmi Gárda állítása szerint radarberendezéseket, helikoptereket és amerikai katonai létesítményeket ért találat.
Emellett újabb támadások érték az amerikai erőket Jordániában és Irakban is. Az amerikai sajtó szerint a konfliktus kezdete óta elesett amerikai katonák száma már elérte a tizenhatot, miközben több tucat katona megsebesült.
Washington válaszul légi csapások sorozatát indította iráni légvédelmi, hírszerzési és rakétatároló létesítmények ellen.
Diplomácia helyett egyelőre a fegyverek beszélnek
Bár hivatalosan még léteznek diplomáciai kapcsolatok a felek között, a tárgyalások gyakorlatilag befagytak. A korábbi, júniusi memorandum végrehajtását Irán felfüggesztette, és vezetése kijelentette, hogy jelenleg az ország védelme élvez elsőbbséget.
Pakisztán továbbra is próbálja újraindítani a békefolyamatot, azonban egyelőre nem jelentettek be újabb tárgyalási fordulót.
Trumpnak is fogy az ideje
Elemzők szerint az amerikai belpolitika szintén befolyásolja az eseményeket. A közelgő kongresszusi választások miatt Donald Trump számára politikailag kedvező lenne a konfliktus lezárása, ugyanakkor az iráni támadások miatt jelenleg nehezen engedhet a katonai nyomásból.
Teherán eközben arra számíthat, hogy a háború elhúzódása belpolitikai nyomást gyakorolhat a Fehér Házra, különösen akkor, ha az energiaárak ismét emelkedni kezdenek.
A Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad
Irán továbbra is fenntartja a Hormuzi-szoros lezárását, amelyet addig nem kíván feloldani, amíg az Egyesült Államok katonai jelenléte fennmarad a térségben.
A világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalának lezárása komoly nyomást gyakorol a globális olajpiacra, és különösen érzékenyen érintheti az Öböl menti országokat, valamint az energiaimportőr Európát és Ázsiát.
Az amerikai energiaügyi vezetés ugyan továbbra is a szabad hajózás biztosítását ígéri, eddig azonban nem sikerült helyreállítani a tengeri forgalmat.
Moszkva diplomáciai szerepre készül
Miközben a harcok intenzitása várhatóan tovább növekszik, egyre több regionális szereplő sürgeti a tűzszünetet. Az Egyesült Arab Emírségek és több más arab ország nyíltan figyelmeztetett arra, hogy a további eszkaláció súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járhat az egész térség számára.
Ebben a helyzetben Oroszország igyekszik olyan közvetítői szerepet felvállalni, amely egyszerre nyit párbeszédet Washington, Teherán és az arab államok között. Hogy ebből valódi békefolyamat lesz-e, azt azonban minden bizonnyal a következő hetek katonai eseményei döntik el.
