Niger katonai vezetése Franciaországot vádolja az augusztus végi niameyi katonai zendülés megszervezésével, és azt állítja, hogy jelentős dokumentációval rendelkezik a külföldi közreműködésről. Párizs „puszta fantáziának” nevezte a vádat. Három évvel a 2023-as hatalomváltás után Niger egyszerre küzd dzsihadista szervezetekkel és kormányellenes fegyveres csoportokkal, miközben a korábbi francia biztonsági rendszer helyén Oroszországgal, a Száhel-államokkal és új afrikai partnerekkel épít kapcsolatokat.
A zendülők a repülőteret és az elnöki negyedet támadták
Augusztus 29-én lázadó katonák támadták meg a niameyi nemzetközi repülőtér területén fekvő 101-es légibázist, katonákat ejtettek foglyul, majd lövések és robbanások hallatszottak az elnöki palotának és más fontos intézményeknek otthont adó városrészben is. Egy időre az állami televízió adása is megszakadt. A harcok csak másnapra értek véget, amikor a kormányerők visszafoglalták a bázist.
A hatalom megtartásában ezúttal közvetlenül is szerepet játszott az orosz Afrika Korpsz. A Reuters szerint orosz erők földi támogatást és kamikazedrónokat is bevetettek a zendülők ellen; az AP beszámolója szerint az orosz nagykövet is megerősítette az orosz közreműködést.
Niamey szerint Párizs állt a háttérben
A nigeri kormány szeptember elején azt állította, hogy a zendülés mögött „kiterjedt nemzetközi összejátszás” állt, amelynek élén Emmanuel Macron Franciaországa állt. A minisztertanács szerint a támadást a különleges műveleti parancsnokság hírszerző zászlóaljának egyes tagjai szervezték, külföldi támogatással. A hatóságok azt közölték, hogy „jelentős dokumentációt” gyűjtöttek össze, és nemzetközi jogi eljárást is kilátásba helyeztek.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter határozottan tagadta Párizs részvételét, és „puszta fantáziának” nevezte a vádakat. Azt mondta, Franciaországnak sem szándéka, sem mozgósított eszköze nem volt a zendülés támogatására.
Három év alatt Franciaországból ellenség lett
A rendkívül súlyos vád egy 2023 óta tartó szakítás következő állomása. Abdourahamane Tiani tábornok júliusban megdöntötte Mohamed Bazoum elnököt, majd felmondta a Franciaországgal kötött katonai együttműködési megállapodásokat, kiutasította a francia nagykövetet és távozásra szólította fel a mintegy 1500 francia katonát. Az utolsó francia egységek 2023. december 22-én hagyták el Nigert.
Azóta a gazdasági konfliktus is elmélyült. Niger 2025-ben államosította a francia állami Orano által többségi tulajdonban tartott Somaïr uránvállalatot, a felek között pedig nemzetközi jogvita bontakozott ki. Niamey szerint, ami most történt, valójában arról szól, hogy Párizs minden eszközt megragad a gazdasági és politikai befolyásának visszaszerezésére.
A biztonsági helyzet közben nem javult
Tiani 2023-ban részben azzal indokolta Bazoum eltávolítását, hogy a korábbi vezetés és nyugati partnerei nem tudták megfékezni az erőszakot. Három évvel később azonban a biztonsági helyzet továbbra is rendkívül súlyos. Az al-Kaidához kötődő JNIM és az Iszlám Állam száheli szervezete egyaránt aktív, és az ACLED szerint a puccs óta csaknem hatezer ember halt meg több mint 1400 erőszakos eseményben, szemben az azt megelőző három év nagyjából 3200 halálos áldozatával.
A dzsihadista szervezetek mellett a katonai kormánnyal szemben álló fegyveres lázadómozgalmak is működnek. A Mohamed Bazoumhoz lojális Front patriotique de libération – FPL – többször támadta a Niger olaját Benin felé szállító vezetéket, 2026 nyarán pedig vezetője, Mahamoud Sallah kiszabadult líbiai fogságából. Más északi fegyveres csoportok szintén megpróbálnak szorosabban együttműködni. Vagyis a hadseregnek nem egyetlen lázadással, hanem egyszerre több, egymástól eltérő fenyegetéssel kell szembenéznie.
Moszkva mellett Kairó felé is nyitottak
A nyugati katonai jelenlét leépítése után Niger nem bezárkózott, hanem új partnereket keresett. Oroszországgal kiépült a leglátványosabb biztonsági kapcsolat, amelynek jelentőségét most az Africa Corps beavatkozása is bizonyította. Niger emellett Mali és Burkina Faso oldalán létrehozta a Száhel-államok Szövetségét, Törökországgal pedig katonai kiképzésről, hírszerzésről és védelmi ipari együttműködésről tárgyal.
Kevésbé látványos, de egyre intézményesebb az egyiptomi kapcsolat. Niger és Egyiptom 2025-ben stratégiai párbeszédet indított, Salifou Mody nigeri védelmi miniszter pedig Kairóban tárgyalt az egyiptomi katonai vezetéssel. Egyiptom biztonsági és hírszerzési együttműködést, terrorellenes tapasztalatcserét, valamint a nigeri hadsereg és rendőrség képességeinek fejlesztését ajánlotta fel.
