Donald Trump elnök ígéretet tett arra, hogy újjáéleszti az amerikai hajóépítő ipart, de ez nem lesz egyszerű: egy friss elemzés szerint az Egyesült Államok hajógyártási kapacitása csupán a 230-ad része Kínáénak. A kínai hajóépítés óriási fölénye aggodalmat keltett Washingtonban, miközben Dél-Korea és Japán hajógyártói abban látják a lehetőséget, hogy ők tölthetik be az amerikai flotta fejlesztésében és karbantartásában keletkező űrt – állapította meg elemzésében a Guancsa.
Dél-Korea már amerikai hadihajókat is javít
Dél-Korea már aktív szerepet vállal az amerikai haditengerészet fenntartásában. A Hanwha Group dél-koreai vállalat nemrég fejezte be a „Wally Schirra” ellátóhajó hat hónapos felújítását, amely az első olyan eset volt, amikor egy dél-koreai hajógyár amerikai hadihajó karbantartását végezte.
Az amerikai haditengerészet dél-koreai parancsnoksága hangsúlyozta, hogy ez a projekt is bizonyítéka a két ország közötti stratégiai partnerségnek. A Hanwha korábban egy másik amerikai hadihajó, a „Yukon” tankhajó karbantartását is elnyerte, ami azt mutatja, hogy Washington egyre inkább hajlandó támaszkodni ázsiai szövetségesei hajóépítő kapacitására.
Egyes elemzők szerint az Egyesült Államok számára elengedhetetlen, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Dél-Koreával és Japánnal ezen a téren. Colin Grabow, a Cato Intézet kereskedelempolitikai kutatója szerint a szövetséges országok hajógyártási szakértelmének kihasználása csökkentheti az amerikai haditengerészet költségeit és a szállítási határidők csúszását.
A hajógyártás dilemmája
Donald Trump a múlt héten bejelentette, hogy külön hivatalt hoz létre a Fehér Házban az amerikai hajóépítés fellendítésére, ám sok szakértő szerint ez egy irreális célkitűzés.
A Pentagon belső értékelése szerint Kína hajógyártási kapacitása 2325 millió tonna, míg az Egyesült Államoké alig éri el a 10 millió tonnát. Míg Kína 2023-ban 1749 tengeri hajót épített, az Egyesült Államok csupán ötöt.
A következő tíz évben a kínai haditengerészet hajóállománya várhatóan 370-ről 475 hajóra növekszik, miközben az amerikai flotta legjobb esetben is csak 317 hajóval számolhat.
Trump egy januári interjúban utalt rá, hogy az amerikai hadihajók gyártását részben külföldre szervezhetik ki, amíg az amerikai hajógyártás nem áll készen a feladatra. Emellett néhány amerikai szenátor már olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely enyhítené a külföldi szereplők bevonására vonatkozó korlátozásokat.
Korea és Japán hajóipari ambíciói
A dél-koreai Hanwha Group tavaly megvásárolta a philadelphiai hajógyárat, és idén további öt-hat amerikai hadihajó karbantartási szerződését célozza meg. Bár a haditengerészeti javítási szerződések nem a legjövedelmezőbbek, szakértők szerint ezek belépőt jelenthetnek a teljes hajóépítési iparágba is.
Japán szintén aktívan figyeli az amerikai piacot. A Kawasaki Heavy Industries már készül arra, hogy hadihajók javításában működjön közre, míg a Mitsubishi Heavy Industries egy ausztrál fregattépítési projektben versenyez a német ThyssenKrupp céggel.
A japán kormány számára ez lehet az első nagy lépés egy kiterjedtebb nemzetközi hadiipari együttműködés felé, amely magában foglalhatná az Egyesült Államokat is.
Ugyanakkor több elemző arra figyelmeztet, hogy az amerikai hajóépítő szakszervezetek és a védelmi ipar hagyományos szereplői nem fogják könnyen engedni az ázsiai vállalatok térnyerését.
A dél-koreai hajógyárak számára további kihívást jelenthet, ha az amerikai kormány szigorítja a kínai acél és alkatrészek felhasználását. Ráadásul a Trump-adminisztráció fontolgatja, hogy további korlátozásokat vezet be a kínai eredetű anyagok amerikai hadihajókban történő felhasználására.
Összegzés
Miközben az Egyesült Államok igyekszik újraéleszteni saját hajógyártási kapacitását, Dél-Korea és Japán egyre nagyobb szerepet vállalhat az amerikai haditengerészet fenntartásában és fejlesztésében.
Bár az Egyesült Államok eddig vonakodott külföldi hajóépítőkre támaszkodni, az iparág lemaradása miatt együttműködésre kényszerülhet ázsiai szövetségeseivel.
A következő években az amerikai hajóépítés sorsa azon múlhat, hogy Trump képes lesz-e elhárítani az amerikai szakszervezetek és politikai ellenfelek ellenállását, valamint hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni a kínai hajóépítés előnyét.
