Venezuelát szerdán este két, egymást gyorsan követő, nagy erejű földrengés rázta meg. Az előzetes adatok szerint legalább 32 ember meghalt, több mint 700-an megsérültek, de a hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a mérleg emelkedhet, mert a legsúlyosabban érintett La Guaira államból még nem érkezett teljes jelentés.
Két erős rengés érte az ország északi részét
Az amerikai földtani intézet, az USGS adatai szerint az első rengés 7,2-es, a második 7,5-ös magnitúdójú volt, és a két földmozgás kevesebb mint egy percen belül követte egymást. A rengések sekély mélységben pattantak ki, ami különösen veszélyessé teszi őket, mert a felszínhez közel felszabaduló energia nagyobb pusztítást okozhat a lakott területeken.
A földmozgásokat Caracasban, Mirandában, La Guairában, Carabobóban, Falcónban, Yaracuyban, Araguában, Trujillóban és Zuliában is érezték. A hatóságok szerint több helyen épületek omlottak össze, utak és közművek sérültek meg, a lakosság pedig sok településen az utcákon töltötte az éjszakát az újabb utórengésektől tartva.
La Guaira vált a katasztrófa központjává
Delcy Rodríguez ügyvezető elnök közlése szerint a legsúlyosabb helyzet La Guairában alakult ki, ahol „több tucat” épület omlott össze. Az államot katasztrófaövezetté nyilvánították, és a mentőalakulatok elsődleges feladata most az, hogy túlélőket találjanak a romok alatt.
A La Guairához tartozó Maiquetía nemzetközi repülőtér, Venezuela legfontosabb légikikötője súlyos károkat szenvedett, ezért lezárták. Ez nemcsak a polgári közlekedést bénítja meg, hanem a nemzetközi mentőcsapatok és segélyszállítmányok fogadását is bonyolíthatja, miközben a hatóságok éppen ezek gyors beérkezésére számítanak.
Szünetelnek az iskolák és a nem létfontosságú tevékenységek
A venezuelai kormány alkotmányos szükségállapotot hirdetett, válságstábot állított fel, és felfüggesztette a tanítást, valamint minden olyan munkavégzést, amely nem kapcsolódik közvetlenül az alapvető szolgáltatásokhoz vagy a mentéshez. A cél az, hogy az utak, a közintézmények és a mentési kapacitások a katasztrófa kezelésére összpontosuljanak.
A caracasi metró és a vasúti közlekedés is leállt, részben biztonsági okokból, részben azért, hogy a hatóságok ellenőrizni tudják az infrastruktúra állapotát. A kormány arra kérte az egészségügyi dolgozókat, hogy jelentkezzenek szolgálatra, mert a sérülteket az állami és a magánegészségügyi intézményekben egyaránt fogadják.
Utórengések nehezítik a mentést
A Funvisis venezuelai szeizmológiai intézet több utórengést is regisztrált. A jelentések szerint a legerősebb ezek közül 4,5-ös magnitúdójú volt, La Guaira térségében, Naiguatá közelében. Ez különösen veszélyes, mert a már meggyengült épületek egy kisebb utórengés hatására is tovább sérülhetnek vagy összeomolhatnak.
A hatóságok arra szólították fel a lakosságot, hogy ne térjen vissza ellenőrizetlen, repedezett vagy láthatóan károsodott épületekbe. A kormány ideiglenes szállásokat, hoteleket és menedékhelyeket jelölt ki azok számára, akik elvesztették otthonukat, vagy akiknek háza statikailag veszélyessé vált.
Nemzetközi segítség érkezik Venezuelába
A venezuelai vezetés szerint az Egyesült Államokból, a Dominikai Köztársaságból, Salvadorból, Mexikóból és Katarból mentőcsapatok érkeznek az országba. Kína, Brazília és több karibi állam is humanitárius segítséget ajánlott fel, miközben az ENSZ, pénzügyi szervezetek és több latin-amerikai, európai, illetve közel-keleti ország is jelezte támogatását.
A katasztrófa különös diplomáciai pillanatot is teremtett: Washington és Caracas viszonya az elmúlt hónapok politikai fordulatai után sem tekinthető egyszerűnek, most azonban az amerikai külügyminisztérium is jelezte, hogy mentőcsapatokat, egészségügyi segítséget és humanitárius készleteket mozgósít. A földrengés így átmenetileg olyan együttműködési helyzetet teremtett, amelyben a humanitárius szükségletek felülírják a politikai törésvonalakat.
Egy sérülékeny országot ért súlyos csapás
Venezuela nem tartozik Latin-Amerika legismertebb földrengészónái közé, de az ország északi része szeizmikusan aktív térségben fekszik, ahol a Karibi- és a Dél-amerikai-lemez találkozása okoz feszültségeket. A mostani kettős rengés azért különösen veszélyes, mert sűrűn lakott városi és part menti területeket érintett.
A nemzetközi katasztrófafigyelő rendszerek szerint több millió ember élhetett olyan övezetben, ahol erős vagy nagyon erős rázkódást lehetett érezni. Ez magyarázza, miért figyelmeztetnek a szakértők arra, hogy a hivatalos áldozatszám még csak a katasztrófa első, részleges képe.
A következő órákban a túlélők megtalálása a tét
A mentés szempontjából most az első 24–48 óra a legfontosabb. A romok alatt rekedt emberek felkutatása, a sérültek ellátása, a veszélyes épületek kiürítése, az ivóvíz és az ideiglenes szállások biztosítása egyszerre jelent sürgető feladatot.
A Vöröskereszt szerint a legfontosabb szükségletek között a kutatás-mentés, a sürgősségi egészségügyi ellátás, az ideiglenes menedék, a tiszta víz, a higiéniai ellátás és a pszichoszociális támogatás szerepel. Venezuela most nemcsak földrengéssel, hanem egy összetett humanitárius válsággal néz szembe: a romok eltakarítása után a lakhatás, az infrastruktúra és a közszolgáltatások helyreállítása is hosszú folyamat lesz.
