A brazil kormány figyelmeztetése szerint májusban jelentősen nőtt az erdőtüzek száma a brazil Amazóniában. Az ország űrkutatási intézete, az INPE műholdas megfigyelőrendszere 867 hőgócot regisztrált a hónap során, ami 115 százalékos emelkedést jelent áprilishoz képest, és 3,7 százalékos növekedést az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az év első öt hónapját nézve a helyzet még aggasztóbb: január és május között az amazóniai tűzesetek száma 44 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért szintet. Ez azért különösen fontos, mert a száraz évszak legkritikusabb hónapjai még csak ezután következnek.
A brazil hatóságok szerint az amazóniai tüzek jelentős része továbbra is emberi tevékenységhez kapcsolódik. Sok esetben a tűz az erdőirtás, az illegális területfoglalás vagy a legelők kezelésének eszköze. Az erdőt nem egyszerűen „elnyeli” a klímaváltozás: előbb meggyengítik, feldarabolják, kivágják, majd a szárazabb időszakban sokkal könnyebben lángra kap.
A fakitermelés és a tűz ugyanannak a folyamatnak a része
A tűzesetek növekedését nem lehet elválasztani az illegális fakitermeléstől. Egy korábbi, a Rede Simex által készített vizsgálat szerint Amazonas államban a fakitermeléssel érintett területek 62 százalékán nem volt hatósági engedély. A 2023 augusztusa és 2024 júliusa közötti időszakban 68 ezer hektáron azonosítottak fakitermelést, ebből 42 ezer hektár illegálisan zajlott.
Az Imazon figyelmeztetése szerint az illegális fakitermelés nem önmagában álló bűncselekmény, hanem gyakran más környezeti károkozásokat is finanszíroz vagy előkészít. A fa kitermelése után megnyílnak az utak az újabb behatolók, bányászok, földfoglalók és marhatenyésztők előtt, majd sok esetben következik az égetés és a teljes erdőirtás.
A vizsgálat szerint az illegális fakitermelés 13 százaléka védett területeken, 9 százaléka őslakos területeken, 4 százaléka pedig természetvédelmi egységekben történt. Bár a védett területeken mért illegális fakitermelés az előző vizsgálathoz képest csökkent, a számok továbbra is azt mutatják, hogy az állam jelenléte sok térségben nem elég erős.
Két déli járás viszi el az illegális fakitermelés nagy részét
A Rede Simex adatai alapján Amazonas állam déli részén különösen súlyos a helyzet. Két település, Boca do Acre és Lábrea adta az illegális fakitermelés mintegy 75 százalékát. Boca do Acre területén 20 500 hektáron, Lábrea térségében pedig 10 900 hektáron azonosítottak engedély nélküli fakitermelést.
Ez a régió régóta az amazóniai erdőirtási frontvonal egyik kulcsterülete. Az utak, a legelőterjeszkedés, a faanyag-kereskedelem és a földspekuláció együtt alakítják azt a folyamatot, amelynek végén az erdőből előbb kitermelt fa, majd felégetett terület, végül mezőgazdasági vagy illegális bányászati zóna lesz.
A jogvédők és környezetvédelmi szervezetek szerint az őslakos és hagyományos közösségek számára ez nemcsak környezeti, hanem létfenyegetés is. Az erdő számukra nem erőforrásraktár, hanem életfeltétel: élelem, víz, közlekedési útvonal, kulturális tér és közösségi emlékezet egyszerre.
Lula alatt csökkent az erdőirtás, de a válság nem múlt el
Luiz Inácio Lula da Silva kormánya hivatalba lépése után megerősítette az amazóniai ellenőrzést, és a hivatalos adatok szerint az erdőirtás több mutatója jelentősen javult a Jair Bolsonaro elnöksége alatt látott magas szintekhez képest. A brazil kormány korábban arról számolt be, hogy 2024 augusztusában az amazóniai erdőirtási riasztások területe hat éve nem látott mélypontra csökkent.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Amazonas biztonságban lenne. Az illegális fakitermelés, a bányászat, a földfoglalás és a tűzesetek továbbra is egymást erősítő folyamatok. A jobb állami ellenőrzés csökkentheti az erdőirtást, de ha a szárazság erősödik, a már meggyengített területeken a tűzkockázat gyorsan nőhet.
A helyzetet bonyolítja, hogy 2025-ben a brazil Amazonasban az előző évhez képest alacsonyabb volt a hőgócok száma, ám a 2026-os év első hónapjai ismét emelkedést mutatnak. Ez arra figyelmeztet, hogy a javulás nem feltétlenül tartós, különösen akkor, ha az időjárási körülmények kedvezőtlenül alakulnak.
Az El Niño újabb száraz és forró időszakot hozhat
A legnagyobb aggodalmat most a várható El Niño-jelenség okozza. Az INPE és a brazil meteorológiai intézet, az INMET előrejelzései szerint 2026 második felében erősebb El Niño alakulhat ki, amely az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket és fokozott tűzkockázatot hozhat az Amazonasban. A térségi együttműködési szervezet, az ACTO szintén arra figyelmeztetett, hogy a 2026-os El Niño az Amazonas és Latin-Amerika egyik fő klímakockázata lehet.
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi vizeinek rendellenes felmelegedésével jár, és jelentősen átalakíthatja a csapadékviszonyokat. Az Amazonas egyes részein ez hosszabb száraz időszakot, alacsonyabb páratartalmat és gyúlékonyabb erdőket eredményezhet.
A múltbeli tapasztalatok alapján a veszély valós. A 2015-ös El Niño idején a tüzek előfordulása jelentősen meghaladta a korábbi évek átlagát, 2024-ben pedig a történelmi aszály és a megszokottnál jóval kevesebb csapadék miatt az Amazonas egyik legsúlyosabb tűzszezonját élte át.
A legfelsőbb bíróság is sürgeti a felkészülést
A növekvő kockázatok miatt Flávio Dino, a brazil Legfelsőbb Szövetségi Bíróság bírája tíznapos határidőt adott az amazóniai államoknak, hogy jelezzék, milyen tervekkel készülnek az El Niño esetleges súlyosbodására és az erdőtüzek kockázatának növekedésére. A döntés a brazíliai erdőtüzek elleni közpolitikákkal kapcsolatos eljárás részeként született.
Ez a lépés azt mutatja, hogy a brazil államigazgatásban már nem pusztán környezetvédelmi kérdésként kezelik az amazóniai tűzveszélyt. Az erdőtüzek hatással vannak az egészségügyre, az élelmiszer-termelésre, az infrastruktúrára, a villamosenergia-rendszerre, a közlekedésre és a közbiztonságra is.
A Pantanal, a Cerrado és az Amazonas keleti része különösen sérülékeny lehet a száraz évszakban. Ha a klímahatások találkoznak az illegális erdőhasználattal, akkor a tüzek nem elszigetelt események lesznek, hanem regionális válsággá állhatnak össze.
Amazónia sorsa nem csak Brazília ügye
A mostani adatok arra figyelmeztetnek, hogy Amazónia jövője nem egyetlen mutatón múlik. Az erdőirtás csökkenése önmagában jó hír, de nem elég, ha közben az illegális fakitermelés, a földfoglalás és a tűzhasználat tovább él. A tűzesetek növekedése pedig azt jelzi, hogy az erdő ökológiai ellenállóképessége sok helyen már meggyengült.
A brazil Amazonas a bolygó legnagyobb trópusi erdőrendszerének része, amely kulcsszerepet játszik a vízkörforgásban, a biodiverzitás megőrzésében és a regionális klíma stabilizálásában. Ha az erdő egyre szárazabbá és töredezettebbé válik, az nemcsak Brazília, hanem egész Dél-Amerika mezőgazdaságára, vízellátására és társadalmi stabilitására hatással lehet.
